A görög szerpentin, avagy Athén és az európai integráció

A 2002. január 1-jei görög szilveszter és az "EU-fória" tévéközvetítései minduntalan becsempészték élőképeikbe az athéni Akropoliszt is. Aki járt már Athénban, tudja, hogy egyenes út nem vezet a Fellegvárhoz, csak egy kis tereken, sikátorokon keresztül kanyargó szerpentinen juthatunk el oda. Az ösvény éles fordulókkal kígyózik fölfelé, így meglehetősen hosszú időbe telik, míg felérünk, de a nyaktörő függőleges feljutásnál biztonságosabban érjük el így úti célunkat. Hasonló "szerpentint" járt be Görögország is az európai integráció történetében: kanyarokkal, kitérőkkel, de végül megérkezett a képzeletbeli "hármas pillérű EU-akropoliszhoz". Ne feledkezzünk meg azonban a szerpentin szó másik jelentéséről, a mulatság résztvevői közé dobált keskeny papírszalagból sem! 2001. szilveszter éjszakáján olyan papírkígyókat is hajigáltak a mulatozók, amelyeket addig használt papírpénzekből vagdostak és ragasztottak össze, de a két végén már az új euró címletei díszelegtek. A "görög szerpentin" 2002. új évének hajnalán az euróban végződött.