Verespatak

Az aranybányászatáról már a római korban ismert erdélyi település, Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklődés középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Ehhez azonban több falu, köztük az egykoron gazdag bányászváros Verespatak lakosságát is el kell költöztetni. A próbafúrások azt mutatták, hogy a városka alatt jelentős értékű arany- és ezüstkincs található. A cég ciánt alkalmazna az arany kinyerésére, s egy hatszáz hektáros cianidos tározót alakítana ki a szomszédos völgyben. Az esetlegesen szivárgó zagy komoly környezeti fenyegetést jelent nemcsak Erdély, hanem Magyarország számára is. A tervezett aranybánya megnyitásának előkészületei ma már visszafordíthatalan károkat okoztak az ott élő emberek lelkében. Ugyanakkor letörölhetik a föld színéről Verespatak épületeit, templomait, temetőit, megsemmisülhet a természeti környezet, és örökre eltűnhetnek a római kori bányászat eddig feltárt és még feltáratlan nyomai. Verespatak számára az arany volt a kezdet és úgy tűnik az arany lesz a vég is...