Végső parancs

A 9. Gaunt szellemei regény Domor gépi szemei a füstködben is kiválóan működtek, és olyan hőmintákat is érzékeltek, amiket az emberi szem nem lett volna képes felfogni. -Visszavonulás! - adta ki a parancsot az ezredes, de a hangját elnyomta Domor üvöltése. -Vissza! Most! Most! A sziklagerincről botladozva igyekeztek mihamarabb lejutni a katonák, és szitkozódva kerülgették a kilőtt, lángoló tankokat. Az egész Nyolcvanegy-Egyes arcvonala pánikszerű visszavonulásba kezdett, s alig egy percre rá, amikor az emberek még félúton sem jártak, vadászgépek robbantak ki a füstből. A hajtóműveik dübörgése messze megelőzte őket, s a huszonöt, sárga-barna mintázatú Keselyű szinte fejmagasságban húzott el fölöttük. Wilder még a szisszenő hangot is hallotta, ahogy az első rakéta útjára indult, s a következő pillanatban a hegygerinc eltűnt a lángtengerben... Két évvel a gereoni misszió után Ibram Gauntnak sikerül kijutnia az ellenséges hátország poklából. A dolgok azonban megváltoztak közben. Míg őt halottnak hitték, a Tanithi Egyest, a Birodalmi Gárda legveszélyesebb könnyűgyalogos alakulatát, egy másik seregbe olvasztották. S miközben Gaunt megpróbálja holtukból feltámasztani a Szellemeket, egy olyan titok nyomára bukkan, ami az egész Hadjárat sorsát megváltoztathatja...