A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
szófia
| 2013
| cérnafűzött, keménytáblás
|
136 oldal
Vándorok vagyunk. Még ha soha nem is hagytad el a falut, ahol élsz. Lehet, hogy szélesebb horizontot fogtál be, mint a kalandor, kinek saruja több földrészen is partot ért.
Vándorok vagyunk, kik ezerféle fényben, homályban és alakban látjuk ugyanazt a tájat. A táj egy és ugyanaz az adott pillanatban, olyan kerek egész, melyben minden vándor szívdobbanása benne van, ó de szép.
Mennyit látsz e tájból, mekkora szeletét? Ha vágyod látni az egész világot, indulj magad felé. Mert egyetlen igazi utazásra adtak neked jegyet, az pedig önmagad bebarangolása. Könnyű vagy nehéz utakon, ez viszonylagos. A térkép, melyet kezedbe kaptál, számos útvo-nalat felkínál, hogy célodat elérd. Rajtad áll, hogy könnyebb lesz az út, vagy még kóborolsz egy kicsit. Térkép nélkül is önmagad felé haladsz, de több a szakadék.
Nehéz az út a középpont felé? Látásmódodon kell változtatnod, s tapasztalásod bölcses-séggé válhat. Mert a tájat csak úgy festheted át, ha te másképp nézel rá. Átformálni csak ma-gadat tudod, de útközben ezáltal változnak lábad alatt a kavicsok is, ez az egyetlen út, hogy vezess, s ne csak kövesd csillagaidat. Mert ha mást akarsz változásra bírni, sorsa égre írt jelei hátadon nehezékké válnak, s roggyant térdekkel tudod csak saját utadat is járni.
Ha e tájon valaki megmutatja neked valódi önmagát, ha csak egy múló pillanatra is - és tudni fogod, melyik ez a mozdulat -, még ha úgy érzed is, egészen nem tetsző, amit láttál, vagy éppen még taszító is, örülj, mert abban a pillanatban megláttad, ahogy részed benne van az egészben. Az álarc mögött bármi csúfat látsz, az az igazi jellem, így mégis valódibb és be-csületesebb, mint a felkent máz. Ahhoz pedig, hogy mások meztelen arcának örülni tudj, is-merned kell a magadét is kendőzetlenül.
Hol az igazság? Itt magadban, a saját igazságodhoz való igazodásban úgy, hogy közben másoknak nem ártasz. Az önmagadhoz való közeledésben, a középpontodban, vagyis a szí-vedben, mely kilátóból a táj részletei összeolvadnak, a teljesség tárul eléd, és valósággá válik. Vándor, ekkor elcsendesedsz, mert bejártad a világot és megérkeztél.