Trianon utóélete - A magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón

Sokan vannak a Kárpát-medencében, akik minden évben, június 4-e közeledtével visszatekintenek a magyarság egyik legtragikusabb eseményére. A trianoni békeszerződés aláírásának - bár nincs kerek évfordulója, mégis nagy figyelmet és érdeklődést vált ki azáltal, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Most már nem fikcióként kell feltennünk azt a kérdést, vajon módosítja-e eddigi gondolkodásunkat, álláspontunkat az európai szövetségi rendszerbe való belépésünk, vajon közelebb kerültünk-e a trianoni következmények felszámolásához, a kisebbségi problémák megoldásához a harmadik évezredben? A magyar társadalom különböző tagjaitól, a politikai és szellemi élet képviselőitől próbáltam ezekre a kérdésekre választ kapni: Fejtő Ferenctől, a Párizsban élő történésztől, Boross Péter (MDF), Csapoly Miklós (MDF), Vitányi Iván (MSZP) országgyűlési képviselőktől, Kukorelli Endre írótól, Donáth László evangélikus lelkésztől, Garai István költőtől, Pais István filozófiatörténésztől, Döbrentei Kornél írótól, hogy csak néhány nevet említsek.