Történetek a Mélyföldről; Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban

Előszó A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszékén működő Holland-magyar kapcsolatok kutatócsoport szervezésében került megrendezésre 2012. április 19-20-án A Magyarország és Németalföld kapcsolata a kora újkorban című konferencia. Kutatócsoportunk a Néderlandisztika Tanszék 2007-es önállóvá válása óta több konferenciát is rendezett, melyek a két földrajzilag egymástól oly távol fekvő terület történelmi, irodalmi, művelődéstörténeti kapcsolatát vizsgálták. Az első konferencián 2007 októberében a gályarabok szabadítójának, Michiel de Ruyter születésének 400. évfordulójára emlékeztünk. 2008 novemberében a középkortól napjainkig tekintettük át Magyarország és Németalföld kapcsolatát, majd 2009 áprilisában a holland gyermekmentő akcióról rendeztünk kiállítást, tudományos konferenciát és kerekasztal-beszélgetést. A 2012 áprilisában megrendezésre került konferencia Magyarország és Németalföld kapcsolattörténetének leggyümölcsözőbb időszakát tekintette át, hiszen a 16-18. századot felölelő korszak politikai, történelmi, irodalmi és kulturális szempontból egyaránt fontos volt Európának e két egymástól igen távol fekvő területe között. A konferencián elhangzott előadások jelentős részét sikerült ebben a kötetben megjelentetnünk. Az is nagy örömünkre szolgált, hogy a korszak szá- mos kutatója, aki nem tudott részt venni konferenciánkon, tanulmánnyal járult hozzá a kötet elkészítéséhez. Az itt megjelent írások a kora újkori magyar-németalföldi kapcsolattörténet sokszínűségét mutatják. A tanulmá- nyok első csoportja két fontos politikatörténeti érintkezési pontot ismertet: a megszabadított gályarabok hollandiai küldöttségének politikai-diplomáciai tevékenységét, illetve a spanyol örökösödési háború idején Rákóczi és a holland diplomácia egyeztetését. A második témakör a magyar diákok hollandiai egyetemjárásának számos aspektusát mutatja be: egy-egy diákok történetéből elindulva, egy neves erdélyi család peregrinációjának bemutatatásán, valamint a groningeni egyetemjárás forrásainak ismertetésén keresztül jutunk el két diák jogi tanulmányáig, illetve az egyetemek hatástörténetének vizsgálatáig. A tanulmányok harmadik csoportja a kapcsolatok könyv- és könyvtártörténeti vonatkozásait elemzi a Magyarországra került németalföldi könyvek szempontjából: milyen hatással volt Erasmus illemtana a debreceni tankönyvekre, milyen Németalföldről származott könyveket olvasott a korabeli protestáns értelmiség, hogyan jött létre a korszak egyik legjelentősebb könyvtára a Németalföldről származó könyvek vásárlása révén. Ebbe a csoportba került az a két tanulmány is, melyek a korabeli Hollandiában és Angliában megjelent könyvek magyar és egyéb idegen nyelvű fordításait vizsgálja. A negyedik csoport Magyarország, illetve a magyar történelem fontos szereplőinek, eseményeinek recepcióját értékeli Németalföldön a 16. század közepétől a 17. század végéig. Az utolsó nagy témakör, a magyarok holland gyarmati kapcsolatait ismerteti, egyrészt egy levelezés tükrében, másrészt egy kalandos kedvű magyar szabólegény holland gyarmati elbeszélésében. Köszönettel tartozunk Tóth Zsuzsa kolléganőnknek az angol nyelvű szövegek korrektúrázásában nyújtott se- gítségéért. Tanulmánykötetünk elkészítésében nagy segítségünkre voltak lektorainak, Barta János és Bitskey István professzor urak, akik észrevételeikkel, módosító javaslataikkal segítették a megjelenésre szánt tanulmányok előkészítését, valamint nagy türelemmel és lelkesedéssel kísérték végig a kötet összeállításának minden szakaszát. Munkájukat ezúton is nagyon köszönjük!