Torda város és környéke - A Pesti Könyvnyomda Rt. Budapest 1889-es kiadásának hasonmás kiadása. A könyvhöz egy kísérőtanulmány-melléklet tartozik. Fekete-fehér képreprodukciókkal.

Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 479 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 29 cm x 21 cm ISBN: 963-207-476-9 Megjegyzés: A Pesti Könyvnyomda Rt. Budapest 1889-es kiadásának hasonmás kiadása. A könyvhöz egy kísérőtanulmány-melléklet tartozik. Fekete-fehér képreprodukciókkal. Előszó Aki kezébe vette Orbán Balázs főművét, a Székelyföld leirásá-t, amelyet a Helikon Kiadó és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1982-ben jelentetett meg, s netán figyelemben részesítette a fakszimile kiadáshoz írt Orbán Balázs és a >>Székelyföld leirása<< című kísérőtanulmányunkat, megismerkedhetett Orbán rendkívüli életpályájával, annak legfontosabb állomásaival, az enciklopédikus mű megalkotásának körülményeivel. S talán arra is emlékszik, hogy a Székelyföld leirásá-nak hat kötete 1868-1873 között látott napvilágot, és 1889-ben jelent meg Orbán Balázs utolsó munkája, a Torda város és környéke. Most a Helikon Kiadó Orbán Balázsnak ezt az utolsó, szintén könyvritkaságnak számító munkáját adja ki annak érdekében, hogy teljes életművének megismertetéséhez hozzásegítsen. A Torda város és környéke ugyanis Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leirásá-nak kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város... előszavában leírja, hogy a Székelyföld... V., Aranyosszéket tárgyaló kötetébe be akarta dolgozni a városról összegyűjtött adatokat, mivel Torda akkori lakóinak nagy része székely volt, de az anyag nagy mennyisége miatt végül is úgy döntött, hogy az külön kötetet érdemel. "E meggyőződés hozta létre e kötetet - írja -, amely e szerint >>Székelyföld leirása<< című művem kiegészítő, de önálló része, s mintegy függeléke. Vissza Tartalom Előszó 3 Bevezetés 5 Torda város és környékének helyrajzi fekvése 7 Torda és vidéke földtani tekintetben 9 Torda növényvilága (flórája) 20 Torda állatvilága (faunája) 22 Torda alakulása (Dák-korszak) 27 Torda a római uralom idejében. Patavissa vagy Potaissa 34 A Leányvár állótábora (castrum stativuma) 40 A római úgynevezett Trajan útja Tordán és az Aranyoson állott római híd 45 A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok 46 A Torda helyén feküdt róma Colonia (Potaissa) 48 A római vízvezetékek Tordán 51 Tordán talált római műtárgyak, szobrok stb. 53 A Tordán levő s onnan kikerült római feliratok 60 Tordát érdeklő koholt feliratok 77 Torda római leleteiből levont történelmi következtetések 79 A római és magyar uralkodás közti időszak 84 A magyarok honfoglalása, tettei, hivatása és hatása 86 Az első magyar Torda alakulása, nevének eredete 88 Torda ősvárai: Torda-, később szt.-miklósfalvi vár és Saxodonia vára 92 A mongol dúlás, második Torda alakulása, az abba beolvadt faluk 103 Egyházfalva 106 Szent-Miklós 107 Torda baloldali határrésze, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi magyar faluk, vagyis Udvarnoktelek, Kölköd, Vizelmentelek, Bojtorom, Sejtár, Péterlaka 110 Torda város határának keleti része, Nagy-Gorgány, Nagy-Király rétje, Bojtorom, Száltelek-Pethlend községek emléke és azok nyomai. Kétágú tó, Csicsiri domb, Virágosvölgy, Tóbiás sírköve 114 Torda város jobboldali határa, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Párdé, Kerekegyház, Igruchteluk, Altelteluk, és a Király-Erdeje 120 Torda város kiváltságai, adománylevelei, pallosjoga 124 A tordai sóvágók berendezése, hatósága, kiváltságai, a tordai régi kamara-ispánok 138 Új-Torda és kiváltságai 142 Torda város helyhatósági alkotmánya (constitutiója) 148 Torda város hatósága, régi bírái, hadnagyai és polgármesterei 154 Tordára vonatkozó magán-oklevelek 162 Torda város vásárai, havasi móczok 164 Torda város címere, pecsétje, közjogi állása, országgyűlési képviseltetése, fővámhivatala, főnemessége 167 Torda város története (krónikája) az őskortól a mohácsi vészig 169 Torda történelme a mohácsi vésztől 1848-ig 175 Torda város az 1848/49-iki szabadságharc alatt 216 Tordán tartott országgyűlések 230 Torda vallástörténelme 243 Torda nevelésügye, az unitárius gymnasium, a felekezetek elemi iskolái, kisdedóvók, katonai iskola, állami intézetek, Kolozs-alagúti iskola 250 Torda éghajlati viszonyai, lakóinak foglalkozkása, közegészségi viszonyai, ivóvize, földművelése, annak jövője; mesterségek, iparágak, bortermelés, virágtenyésztés. A tordai nők 261 Torda város népessége hajdan és most; általános népszámlálás. Hét éven felüli népesség. Műveltségi viszonyok. Torda népessége anyanyelv szerint. Jelenvaló népesség hitfelekezet szerint. Tordai oláhok 267 A tordai kebeles polgárok. Torda érdemei a nemzeti műveltség és színészet terén 272 Torda nevezetes emberei 275 Torda város elhelyezkedése, beosztása, fekvölgyének alakulása, környezete, szőlőhegyei, terei, utcái 316 Az Aranyos hídja, Keresztesmező, vasúti indóház, faraktár, városliget 320 Ágostai hitvallásúak temploma és vármegyeház 327 Az ó-tordai kastély és az ev. reformáltak ódon temploma 330 A fiscus háza, vagy a régi fejedelmi lak 343 A tordai Piactéren levő más régi épületek: Bethlen-Wesselényi-udvar, a régi Sárközi-féle, most Csipkés-ház, Thököly Imre tordai háza, városház, casino. Emlékezés br. Kemény Farkasra 349 A piaci nagytemplom (Cathedrale), annak véderődje; a ferencrendiek temploma és rezidenciája 357 Új-Torda templomerődje és ódon egyháza 369 A tordai sóbányák, azok múltja, általános képük 374 Torda sósaknái részletesen 379 Kősótermelési üzem leírása a magy. kir. állami kősótelepen Tordán, Magyarország erdélyi részében 388 A Bánya, a Magyarós-patak völgye, Egyházfalva határa, alsó-sósfürdők 398 Szind és környéke 396 A tordai hasadék 401 A Muntye- vagy Köves-tető, Monaszteria, a Szent-László mondakör, a hegyláncolat többi szorosai. Nagy Király-erdeje 416 Magyar-, Közép- és Felső-Peterd 425 Sarkad, Indal, Mikes, Szelistye, Szt.-Király, M.-Szilvás, Csürülye, Hesdád 427 Torda környéke észak felé; Koppánd, kastély és templom-rom, a Dobogó és Túr 435 A túri hasadék vagy túri kő 438 A Rákos patak felső völgye 450 Függelék