Tiszta jogtan

FORDÍTÓ Bibó István kiadta a Rejtjel kiadó Több mint két évtizede arra vállalkoztam, hogy egy tiszta, azaz minden politikai ideológiától és természettudományi elemtől megtisztított, a maga sajátosságának, azaz tárgya öntörvényűségének tudatában lévő jogelméletet fejtsek ki. Legelejétől fogva az volt a célom, hogy a jogtudományt, mely - nyíltan vagy burkoltan - jóformán teljesen jogpolitikai okoskodásokban oldódott fel, valódi tudomány, mégpedig valódi szellemtudomány magaslatára emeljem. A jogtudománynak nem a jog alakítására, hanem kizárólag megismerésére irányuló tendenciáját kellett napvilágra hoznom, s az eredményeket minden tudomány eszményéhez, az objektivitáshoz és egzaktsághoz - amennyire egyáltalán csak lehetséges - közel vinnem. Ma elégtétellel állapíthatom meg, hogy nem maradtam egyedül ezen az úton. Minden kultúrállamban, az oly sokrétű hivatásos jogászi munka minden körében, teoretikusoknál és praktikusoknál egyaránt, sőt rokontudományok képviselőinél is bátorító helyeslésre találtam. Szorosabban összekapcsolódott az azonos törekvésűek köre, melyet az én "iskolámnak" neveznek, s amely csak abban az értelemben az, hogy benne mindenki a másiktól tanulni törekszik, de nem mond le arról, hogy a maga útját járja. Nem kicsiny azok száma sem, akik - anélkül, hogy a Tiszta Jogtant vállalnák, részben említést sem téve róla, sőt egyenesen s kevéssé barátságosan el is utasítva - átveszik lényeges eredményeit. Ezeknek különösen hálás vagyok, mert akartuk ellenére jobban bizonyítják tanításom használhatóságát, mint a leghűbb követők. TARTALOM Bevezetés - Előszó Jog és természet 1 A "tisztaság" 1 Természetes tényállás (aktus) és a hozzáfűződő jelentés 1 A társadalmi tény önértelmezése (A társadalmi tény szubjektív és objektív értelme) 2 A norma mint értelmezési séma 3 A norma mint aktus és mint jelentéstartalom 4 A normák érvényessége és érvnyességi köre 4 A jogi norma megismerése és a jogszociológia 6 Jog és erkölcs 7 Jog és igazságosság 7 A Tiszta Jogtan ideológiaellenes tendenciája 9 A jog fogalma és a jogtétel 11 Természetjog és pozitivizmus 11 A "legyen" mint jogi kategória 12 A legyen mint transzcendens eszme 12 A legyen mint transzcendentális kategória 12 Visszatérés a természetjoghoz és a metafizikához 14 A jog mint kényszernorma 14 A jogsértés fogalma 15 A jog mint társadalmi technika 16 A jogrend hatékonysága 16 A másodlagos norma 17 A jogkövetés motívumai 18 A legyen tagadása 18 A jog normatív értelme 19 Legyen és lét a jogban 21 A jogelméleti dualizmus és leküzdése 22 Az alanyi és tárgyi jogy dualizmusának természetjogi eredete 22 Az alanyi jog fogalma 22 A jogalany, avagy a személy fogalma 23 "Alanyi jog" és a "jogalany" fogalmának ideológiai értelme 24 A jogviszony fogalma 25 A jogi kötelesség fogalma 26 Az alanyi jog visszavezetése a tárgyi jogra 26 A jogi norma mint jogi kötelesség 26 A jogi norma mint jogosultság 27 Jogosultság mint a jogalkotásban történő részvétel 27 A személy fogalmának felbontása 29 A "fizikai" személy 29 A "jogi" személy 30 Az egyes ember közvetett vagy közvetlen kötelezettsége és jogosultsága 31 Központi beszámítás 31 A felelősség korlátozása 32 Az egyén és közösség antinómiájának ideológiai jelentése 32 A Tiszta Jogtan univerzalisztikus jellege 33 A jogrend és lépcsőzetes felépítése 35 A rend mint normarendszer 35 A jogrend mint normaalkotási összefüggés 35 Az alapnorma jelentése 37 Az egyes állam jogrendjének alapnormája 38 Az alapnorma tartalma 38 A jogrend érvényessége és hatékonysága (Jog és hatalom) 39 Az állami jogrend alapnormája és a nemzetközi jog 39 Az egyes jogi norma érvényessége és hatékonysága 40 A jogrend lépcsőzetes felépítése 41 Az alkotmány 41 Törvényhozás és a jogforrás fogalma 42 Jogszolgáltatás 44 Igazságszolgáltatás és közigazgatás 44 Jogügylet és vérehajtási aktus 45 A jogalkotás és jogalkalmazás ellentétének viszonylagossága 46 A nemzetközi jog helye a lépcsőzetes felépítésben 46 Az eltérő fokú normák közötti konfliktus 46 Értelmezés 50 Az értelmezés indoka és tárgya 50 Az alacsonyabb jogi fokozat viszonylagos meghatározatlansága magasabb jogi fokozathoz való viszonyában 50 Az alacsonyabb fok szándékos meghatározatlansága 51 Az alacsonyabb fok nem szándékolt meghatározatlansága 52 A norma mint a végrehajtás többféle lehetőségét magában foglaló keret 52 Az ún. értelmezési módszerek 53 Az értelmezés mint megismerési vagy akarati aktus 54 A jogbiztonság illúziója 55 A joghézag problémája 56 Az ún. technikai hézagok 57 A törvényhozó joghézag-elmélete 58 A jogalkotás módszerei 60 Jogi forma és államforma 60 Közjog és magánjog 61 A közjogy és magánjog kettősségének ideológiai jelentése 62 Jog és állam 64 Jog és állam hagyományos kettőssége 64 A jog és állam kettősségének ideológiai funkciója 64 Jog és állam azonossága 65 Az állam mint jogrend 65 Az állam mint jogi beszámítási probléma 66 Az állam mint hivatallal megbízott szervek apparátusa 67 Államtan mint jogtan 69 Az állam hatalma mint a jogrend hatékonysága 69 A legitimitás ideológiájának felodása 70 Állam és nemzetközi jog 72 A nemzetközi jog lényege 72 A nemzetközi jog fokozatai és alapnormája 72 A nemzetközi jog mint primitív jogrend 73 A nemzetközi jog pusztán közvetve kötelező és jogosító volta 73 A nemzetközi jog és az egyes állam jogának egysége 75 A tárgy egysége mint ismeretelméleti követelmény 75 A két rendszer kölcsönös viszonya 76 Minista vagy dualista konstrukció 77 Az állami jogrend primátusa 77 A nemzetközi jog tagadása 79 A nemzetközi jog és az állami jog közötti "ellenmondás" feloldása 80 A nemzetközi jogrend primátusa 81 Az állam mint a nemzetközi jogközösség szerve 83 Tiszta Jogtan és világjogfejlődés 84 Kelsen jogelméleti műveinek válogatott bibliográfiája 87 Tárgymutató 97