Tévhitek a magyar történelemben + Trianon ( 2 kötet )

Tévhitek a magyar történelemben Kiadó: Vagabund Kiadó 2015 - A magyar történelmi legendák és a hozzájuk kapcsolódó tévhitek kézen fogva járnak: mind a kettő szájról szájra terjed. A történelmet kevesen ismerik igazán - még a nagyra becsült történészeink sem a furcsaságokat, a bizarr dolgokat ellenben mindenki ismeri és terjeszti, pláne, ha nemzetünk érdekét szolgálja. Sajnálatos módon azonban ki kell mondjuk: az igazság valahogy sohasem olyan kapós, mint a mendemonda, anekdota, mítosz, legenda, vagy nevezzük bárminek. A világtörténelemben léteznek ugyan nagyon otromba történelemhamisítások, célzatos rágalmak, ám ezek - mivel a magyar lélek nem tűr szemetet magában -nálunk alig váltak közkinccsé, nem kerültek be történelmi mendemondáink sorába. A legendák során - csakúgy, mint a pletykálkodáskor - az emberek szeretik a nagyot hatalmasabbá, a szörnyűt szörnyűbbé tenni, mert nemzeti hiúságunkban erősen vágyakozunk a dicső múltra. Minden nemzetnek szüksége van történelmi önigazolásra, olyan eseményekre, vagy akár tévhitekre is, melyek mélyére tekintve megláthatjuk a felemelő, önigazoló erkölcsi értékeket is. Bármilyen furcsa is, sokszor csak ezek a nemes tettek és önfeláldozások, bár mint később kiderült, legendák tartották életben a magyar nemzetet. Betyárok könyve - Betyárvilág Magyarországon - Kiadó: Vagabund Kiadó - 2009 Mindenféle történelmi korok közös jellegzetessége, hogy fel-felbukkannak bennük törvényen kívüli elemek. Az ilyen, az adott kor társadalmi rendszerébe be nem illeszkedő, a mindenkori hatalommal szembeszegülő emberek határozták meg a XIX. században fénykorát élő betyárvilágot is. A betyár a XVIII-XIX. századi bujdosó rablók általánosan elterjedt neve volt Magyarországon, de a nép elterjedten szegénylegényekként is emlegette őket. A hivatalos iratokban tolvaj, rabló, haramia, zsivány, ragadozó, lator néven emlegették ezeket az elemeket. A betyároktól okkal kellett tartani, de ugyanakkor rajongani is lehetett értük. A magyar népköltészet sok betyárt megénekelt, olyanokat, mint Angyal Bandi, Bogár Imre, Sobri Jóska és talán közülük is a legismertebbet, Rózsa Sándort. Ők rendszerint az egyszerű nép szemében bátor, igazságos, a gazdagokat megbüntető, a szegényeket megsegítő, az árulókkal leszámoló hősök voltak, gyakran még a golyó, a kard sem fogott ki rajtuk, csakis csalafinta árulás okozhatta vesztüket...