Téboly

Csodálom Vass Z. Zsolt kitartását és termékenységét. Egy olyan világban küzd az írott szóért, annak tisztaságáért, amelyben sok egyéb érdek és értékhiány az uralkodó. S ez már a fiatal szerző harmadik kötete! Újra a bemutatkozás műfajához, a novellához kanyarodott vissza. Igazából persze nem visszaút ez, hiszen irodalmi publicisztikája és meséi mellett folyamatosan műveli ezt a műfajt. Ez a 36 új írás lényeges változásokat mutat a Hosszú futás című első novelláskötetéhez képest. A gyanútlan olvasó esetleg hajlik arra, hogy hasonlóságokat fedezzen föl az író s egyik hőse, a mágus között. Ám Vass Z. Zsolt ugyan mesterien bánik a szóval, nagyszerűen bonyolítja a cselekményt, és sokat tud a novella műfajáról, de nem bűvészkedik. Általában hű a műfaj követelményeihez is: úgy nagyít föl egy-egy életszeletet, hogy az közben az egész sorsot jellemzi. Mint korábban, ezúttal is érzékeljük, hogy Vass Z. Zsolt fogékony a peremlétre, a megalázottságra, az ember harmóniavágyára. Néhol a szélsőségekig megy el: a Játék szellemi fogyatékos Blankájáran tragikus története ilyen. S aki figyeli a pályáját, az előtt világos, hogy egyre érettebb, letisztultabb ez a novellisztika. Elhiteti olvasójával a legabszurdabb ötleteket is. Írásművészetében a fantázia ma is különös szerepet játszik. Ez a két szélsőség jelzi, hogy a vágyak és a realitás, ha úgy tetszik, ,,két világszint határán" játszódnak művei. Néhol egyetlen novella világában drámaian feszül egymásnak a két szint: a Kéklő sziklák alatt oszlásnak indult női tetem látványa döbbenti meg a kisfiút. Gyakori az is, hogy a tudatregények szerzőjének szellemi rokonaként mesél Vass Z. Zsolt a lélek belső tájairól, nem kerülvén el a líraiság jeleit, intim megnyilvánulásait. Szerencsésen egészül ki így a helyenkénti morbiditás és groteszk. Egy jellemző részlet: ,,Lehanyatlik a hold egy orom vágatába, egy szikla demedtségében végigszántja a hátamat. A vejem vasgolyó, a vállam közé hull, látom már, hová zuhanok a sötétbe." (Lebegés) Más műveiben az emberi kapcsolatok, például a házasság ellehetetlenülésének hiteles rajzát adja meg a szerző. Nem riad vissza a kegyetlenség naturalisztikus ábrázolásától sem. Sajátos ötvözete a különböző értékeknek a kötet címét is adó novella. Szinte móriczi mélységű a barbarizmus fölidézése, a névtelen gonosztevők akciójának leírása. Másutt új távlatok esélyét véljük fölfedezni. Legfőképpek talán a Lilliburleoban, melynek modernsége átütő erejű.