Tanulmányok az Árpád-korról (Nemzet és emlékezet)

Az etnikumok történetét egy-egy forrás alapján feltárni már-már divat napjainkban. Kristó Gyula azonban a közvéleményt ma is foglalkoztató legfontosabb kérdésekről ad áttekintést a Kárpát-medencei román és orosz népességet, a drávántúli és erdélyi fejlődést bemutató írásaiban. Miként vallanak a korabeli kútfők a magyarok - közgondolkodásunkban még mindig élő - ősi hun hagyományának valóságértékéről? Hogyan értékelődtek át ideológiai, szemléleti okokból az államalapítás előtti mondáink? Ezt kísérhetjük nyomon többek között a magyarság múltját a tények és a hiedelmek szembesítésével feltáró, a hazai és a határainkon túli tudományos kutatás jelenlegi legizgalmasabb problémáit összegző tanulmánygyűjteményben. TARTALOM Előszó 5 A régi és az új határán Néhány megjegyzés a magyar nemzetségekről 26 A X. század közepi magyarság "nomadizmusának" kérdéséhez 51 Koppány felnégyelése 77 Megjegyzések az ún. "pogánylázadások" kora történetéhez 93 Etnikumok, tartományok Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 132 Oroszok az Árpád-kori Magyarországon 191 Különkormányzatok az Árpád-kori Drávántúlon és Erdélyben 208 A Kőszegiek kiskirálysága 241 Kán László és Erdély 269 Hagyomány és íráshagyomány Volt-e a magyaroknak ősi hun hagyományuk? 313 XI-XIII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány 330 A tihanyi alapítólevél és XI. századi szóbeliségünk 354 Az Árpád-dinasztia szentjei és legendáik 359 Szempontok Anonymus gestájának megítéléséhez 369 Helynévrag Névtelenség, elnevezés 404 Törzsek és törzsnévi helynevek 422 Üzbég és tolvaj 443 Az -egyház(a) utótagú helynevekről 450 Jegyzetek Rövidítések jegyzéke 596