Szerző Tamási Áron Szerkesztő Z. Szalai Sándor Ugrin Aranka Grafikus Nagy Imre
Németh László írja 1935-ben: "Amikor a nyáron Erdélyt jártam, Tamási Áron azzal tisztelt meg, hogy lekísért a szülőfalujába. Sosem láttam szegényebb falut. A sárral bevert házacskák sarkán keresztbe illesztett gerendák ugrottak ki, arról tudta meg az ember, hogy fából vannak. Maguk a lakosok is szűkölködők, egyszerűek, kia sovány föld segítségével gyűrte az adót, ki a hegyekre járt föl szénégetőnek, a városokba napszámosnak. De amilyen szegény volt a falu, olyan tündéri. Az utcák játékos labirintként csavarogtak a gyümölcsösök közt, és a hegyekről szaladó víz elől magas lábakra húzódott házikók, derékon körbefutó virágos tornácukkal, mint furcsa, mókás cölöpépítmények álltak a habos kert fölött. Hallgattam az elénk akadt rokon panaszát, embermagas keresztek alá heveredve, a temetőn, s mulatságunkra este egy bokor nép: rokon, ismerős telepedte körül a négy vendégnek megterített asztalt; katonatörténeteket meséltek, bajt és tréfát a menekülés idejéből, s óvatosan egy fúvószerszám is mögéje bátorkodott a megindult éneknek. Néztem a merev lárvaarc mögül mókázó asszonyokat, éreztem a dal s tréfa fölött a falura nehezedő nyomást, mely e lelkek színes szénsavát hajtotta, s kénytelen voltam elhinni, hogy csakugyan van falu, amely a Tamási-novellák falvára ennyire hasonlíthat. Amit a költészet színének hittem, élet volt, amit góbéságban agyafúrt túlzásnak: közbeszéd. A költő öccse és húga éppoly élvezetesen meséltek, mint a költő; egy séta kellett volna csak nekik, ki a műveltségbe, hogy fölfedezzék, mi van bennük, éppolyan költők lettek volna, mint ő. amikor a vízér dombjai közt a falucska feltűnt, el volta szánva, hogy azért sem látom benne az Énekes madár színpadát. De mihaszna, ezt a falut nem Tamási költötte, elébb őt a falu; akárhol vágtam meg, ő folyott belőle, ahogy a barackból csak baracklé folyhat.
Milyen szerencsés ez az író, gondoltam. Ehelyett a faluja dolgozott, s a népe lelkét színesre verő évszázadok. Mást se tesz, csak mint a kútfő, bukja a mások szegénységéből, életkedvéből fölszálló ízeket, s annyi költőnek, aki dicsőséget sosem látott, minden dicsőségét ő aratja le, székely Homérosz maga. Bizony hálás lehet a falujának. Akárhova-merre csetlett-botlott, csak haza kellett rándulnia, vonaton, lélekben, s a fürdető szülőföld lemosta róla az útiport, s meglökte: rajta, ahogy tanítottalak. A maga fejétől Czímeresek-et írt volna, a faluja szólította Ábel néven. Az egyik arany fölött kezd ásni, a másik messze tőle. Farkaslaka tanúsága szerint a tehetség pééannyira körénk, mint belénk rejtett kincs, s Tamási örök adósa a bábának, aki világra itt segítette."
Első ízben jelennek meg Tamási Áron összes novellái. Az 1967-es "gyűjteményes" huszonöt fontos írással egészült ki: ez a kiadás nyújt teljes képet az író egyik jellemző műfajáról. II. kötet
Igazítás a világon (1936-1944)
Erdélyi társaság 7
Fekete sáfrán 11
Bambuc ördög 24
Egyenes Tóbiás 37
Légi sugallat 51
Kikelet 60
Aranylánc 66
Virágos veszedelem 78
Házi macska 86
Dölyfös gazda 94
Hegyi csata 99
Virágzik a csemete 107
Igazítás a világon 117
Pásztorok ivadéka 123
Hírnök Árpád 129
Munkácsi sapkák 135
Öreg fiú, december 143
Teremtett világ 149
Szorgalmas tojás 158
Tulipános téli sapka 164
Hazai babér 170
Magyari jégvirág 175
Járványbíró 182
Világ és holdvilág 189
Szabadság madara (1945-1957)
Bodoru 199
Nem mese 202
Öreg pillangó 205
Káprázat 209
Vagyis kutyán 212
Figyelő ég alatt 215
Két tudós 219
Szabadság madara 223
Barátom, a medve 228
Őszi szellő 234
Baktérítő 238
Tavaszi madárszó 250
Gond és buzgalom 254
Szikra fia 264
Tarka nap 269
Tél a völgyben 278
Piros alma 284
Ünnepi vak tyúk 293
Rózsafa néni 297
Megváltás 302
Szegénység szárnyai 312
Intelem 321
Egy légy 330
Világló éjszaka 336
A hazug sün 353
Harmat és vér 357
Hollódi vadrózsák 364
Szótartó fütyögi 370
Rokonom kalapja 373
Gyökér és vadvirág (1958-1966)
Hopposi legények 381
Bujdosó katona 394
Czincziri hám 403
Aranyegér 408
Ragya kettő 416
Igazak álma 421
Legendás disznótor 427
Jégvirág vőlegény 434
Fehér zimankó 443
Tokodi atyafiak 450
Babra és Ibolya 459
Antalosi szivárvány 465
Virágszál gyökere 473
Húsvéti nyúl 479
Karácsonyi pásztorocskák 484
Ugyebár tallér 489
Leszáll a dér 495
Hétszínű virág 500
Forog a föld 508
Mákodi nagy vitéz 513
Susogó fenyő 520
Csipogó madárka 530
Gyökér és vadvirág 539
Jegyzet
Betűrendes mutató 585
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet