Tajgetosz, avagy kiáltás polgárságért (A történelem, a politika, a humor hármaskönyve)

Szalay Károly új könyve igazi különlegesség. Történelem vagyis múlt, napi politika azaz jelen, de a fontoskodás és a szokásos nagyképűsködés ellen szinte minden írása be van oltva szatírával, humorral, maró iróniával. A szatíramentes kivétel azonban erősíti a szabályt, mert olyan logikával és gondolatvezetéssel tárgyalja a múltat vagy a jelent, hogy az bőven felér az ésszerűség látszatában tetszelgő ésszerűtlenség komikus leleplezésének. Ilyen például az az elmefuttatása, hogy miért nem románok a Hunyadiak. A történelem és a nyelvtudomány érveit úgy rakja össze, hogy az ellenvélemények bugyutasága több mint mulatságos. Történelmi esszéinek összefoglaló címe: Fele is igaz. Szalay mindig azt a másik felet írja meg, amiről rosszhiszeműen vagy tudatlanul megfeledkeztek a vitapartnerek és a vitatott állítások. Ettől válnak izgalmassá még azok az elvont fejtegetések is, amelyek Pompeji végnapjairól szólnak és a halott város olyan titkait fedik föl, amiről széles körökben eddig nem volt tudomásunk. - Szokásunk, holmi nyugati kultúrfölényt emlegetni honfoglaló őseinkkel szemben, holott a bizánci császár magyar hordozható fürdőkádat vitt magával útjaira. És igazán meglepő dolgokat tudunk meg a Szent István korabeli, vagy még korábbi iskolázásról, meg arról, hogy miért volt, vagy nem volt, egyetem Veszprémben Szent István és az Árpádok uralkodása alatt. Múltunk a jelenben ciklusa a múlt és a jelen összefüggéseivel úgy foglalkozik, hogy jelenünk minősítéséhez a történelem görbe tükrét tartja elénk. Középosztályunk vergődése, szellemünk és szellemi életünk legatyásodása, gondolkodásunk elszegényedése, fogalomzavaraink, politikai életünk abszurditásai e tükörben meglehetősen riasztó képet nyernek. A Grimasz a történelemmé váló jelen szatírája. Főleg az 1995-ös esztendő eseményeit karikírozza maró gúnnyal, de ez a gúny nem az olvasó szemét csípi, hanem korunk antihőseiét. A szatíra egyben konzervál is, amint az köztudott, és az oly gyorsan jelentéktelenné vált figurák is múzeumi leletté válnak a szarkazmus-pácban. Sajnos, bizonyos jelenségek és alakok túlélték azt az egészséges elmúlást, és most is, talán holnap is nyomasztanak bennünket. Erről szól a múlt, a jelen és a humor hármas könyve. Tartalom Múltunk a jelenben - Kórképek a máról a történelem tükrében Kiáltás a polgárságért 1995. III. 14. 7 A szellem legatyásodása IV. 29. 14 Észjárás, óh! V. 21. 19 Non cogito, ergo sum VI. 24. 24 Kultúra és nemzet VII. 29. 32 Fogalmak zűrzavara IX. 9. 37 A keresztény konzervativizmusról XI. 5. (Az ellenzék felelőssége) 43 Fele is igaz - Történelmi titkok és rejtélyek A Hunyadiak születéstörténete és történelemtékozlók 1993. I. 8. 51 Pompeji falfirkák V. hó 57 Éltek-e keresztények Pompejiben? VII. hó 31. és VIII. 7. 66 Hunok Helvétiában 1995 83 Még egyszer a Svájci hunokról VIII. 26. 86 Ősmagyarok fürdőkádja Ix. 23. (A magyarok a legtisztábbak. Újságkivonat az Új Magyarországból) 88 Alapított-e egyetemet Szent István? 1996. I. 27. 92 Voltak-e iskolák Szent István korában? III. 23. 98 Grimasz - Múlttá váló jelen ecetbe aprítva És a nő? (Az És körkérdése) 1992. IX. 11. 107 Borotválkozó tükör IV. 9. 110 Szilveszteri nyelvelés 1994. XII. 29. 114 Maszlagolások 1995. VI. 17. 116 Új csomagterv VII. 19. 119 Barack a fejre VII. 26. 121 Kődobálók VIII. 21. 124 Eszement ország VIII. 29. 127 Szavak országa IX. 11. 130 Depolitizálók IX. 20. 133 Ufó Pesten X. 11. 136 A Feszty-körkép X. 24. 139 Karammbolozó kibic X. 2. 142 Színházépítészek Ix. 4. 145 Szent László híd XI. 13. 147 Szörényi és Bródy? XI. 22. 150 Fradi-lélek XI. 27. 152 Halálbüntetés 1996. I. 8. 155 Tedd a dolgod, ne siránkozz! 1995. XII. 27. 158 60% 161 Tajgetosz 1996. I. 17. 164 Érett(len)ségi 1996. I. 26. 167 Mégisoptimista összefoglalás, vagyis résumé 170 Függelék Vélemények Szalay Károly műveiről 177 Szalay Károly főbb munkái 184