Szülőföldünk Kemenesalja

Kemenesalja Vas megye egyik természeti szépségekben gazdag tájegysége. Földrajzi értelemben a Rába és a Marcal folyók által határolt területet szoktuk e névvel jelölni. A táj három kisebb egymásba tagolódó részből áll, a magasabb fekvésű északnyugati Kemeneshátból (Cserből), a mélyebb fekvésű Kemenesaljából és a Marcal medencéből. A Kemeneshát eléggé kavicsos terület, de vannak egyéb értékei: összefüggő erdők, gazdag a vadállománya, állattenyésztése - pl. Ostffyaszszonyfán - országos hírű, a lakosság szorgalma példás. Kemenesalja Celldömölktől Nemeskeresztúrig tartó sík vidék, erdőkkel, rétekkel, szántóföldekkel, legelőkkel, patakokkal, árkokkal szabdalt táj, két kiemelkedő vulkánkúppal, a 279 m magas Ság és a 230 méter magas Kis-Somlyó heggyel. Nem véletlen, hogy Vas Gereben ezt a szemet gyönyörködtető látványt „angolkert"-nek nevezte. A vulkán hegyeken termett szőlő és bor a somlai szőlőkultúra szerves része. (Egy egységként történő kezeléséért az utóbbi években sokat tett Fehér Tamás sági és Hetyei Benjámin kis-somlyói [kis-somlai] szőlősgazda.) Földrajzi és közigazgatási szempontból Kemenesalja határa eltér egymástól. Közigazgatásilag a kemenesaljai (később celldömölki) járás - mely régen Vas megye 41 községét foglalta magába - lenyúlott egészen Vasvárig. Az 1950-es területrendezés eredményeként mindössze 29 község tartozott a celli járáshoz (néhányat összevontak), ugyanis a területéből Gérce és Sitke falvakat a sárvári, Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Magyargencs és Kemeneshőgyész községeket a Veszprém megyei pápai járáshoz csatolták. A táj szépségét már Berzsenyi 1804-ben Búcsúzás Kemenes-Aljától című versében megénekelte. Szülőhelyét „kékellő halmok, gyönyörű vidékek" jelzővel illette. Elbűvölte Vas megye keleti részének szépsége az 1936-ban itt járt Németh Lászlót, 1940-ben Móricz Zsigmondot. Természetes, hogy a táj varázsa megihlette az e tájon született Weöres Sándort és Káldi Jánost is. Valamennyi jelentős útikönyv említi Kemenesalja ékességét, a vulkáni eredetű Ság hegyet. A 279 méter magas hegy úgy emelkedik ki a tájból, mint egy tündérkirály. Figyeli a tájat, s őrködik felette, mint 2000 évvel ezelőtt a római katonák. A hegy lábánál terül el Kemenesalja gazdasági, közigazgatási és kulturális központja, a 12 ezer lakosú kisváros, Celldömölk. Már 1790-től mezőváros volt, időközben azonban visszaminősítették nagyközséggé. 1979-től ismét város.