Sztoikus etikai antológia

A sztoikus etika eddig sem volt ismeretlen a magyar olvasók előtt: Seneca, Epiktétosz és Marcus Aurelius többször is kiadott műveiből ismerős az antik etikai gondolkodásnak ez a fontos irányzata. Ám kevésbé köztudott, hogy a római császárkor mindhárom említett filozófusa a sztoikus gondolkodásnak csupán egyik - időrendben a harmadik és legutolsó - fejlődési szakaszát képviseli. Kötetünk bemutatja a sztoikus etika első és második korszakát: az ó és középső sztoát is, alkotóinak töredékesen fönnmaradt művei alapján. E kényszerű töredékességet kiegészítendő, fölvettük kötetünkbe a sztoikus etika két legrészletesebb antik összefoglalását: Diogenész Laertiosz és Sztobaiosz művét. Ez utóbbi itt jelenik meg először élő nyelven. Végül bepillantást adunk abba a szenvedélyes vitairodalomba, amelyet a sztoa ellenfelei alkottak meg: az eklektikus Cicero, a platónikus Plutarkhosz és Pszeudo-Plutarkhosz, s a peripatétikus aphrodisziászi Alexandrosz.