Sztehlo Gábor, a gyermeknevelő

Sztehlo Gábor (1909-1974) neve leginkább a róla készült film, "A Gyermekmentő" által vált ismertté. 1944-1945 telén, az üldöztetések idején az általa szervezett otthonokban közel kétezer embert - vallási és társadalmi hovatartozásra tekintet nélkül - mentettek meg. 1973 óta a jeruzsálemi Igazak kertjében fa őrzi emlékét. Az ökumenikus érzületű evangélikus lelkész a háború után sem hagyta magára az elárvult gyermekeket, a Budakeszi úton gyermekvárost szervezett. A gyermekotthon az 1950. január 7-én bekövetkezett államosításig Sztehlo Gábor vezetése alatt állt. Az erről készült játékfilm és a halála után kiadott önéletrajzi ihletésű visszaemlékezése, vérbeli pedagógusnak mutatja. Ennek eredt nyomába a pedagógus szerző, Merényi Zsuzsanna, bemutatva a pályautat a népfőiskolai kezdetektől a méltatlanul elhallgatott gyermekváros-szervező, -vezető munkáig, kísérletet téve az egyedülálló életmű és a gyermekotthon pedagógiai értékelésére. Sok eredeti dokumentum felkutatásával, számtalan interjú segítségével élményszámba menően láttatja a háború utáni újjászületés értékes termékét, az egyedülálló nevelési rendszerű Gaudiopolist, a gyermekköztársaságot. A könyv nemcsak pedagógiatörténeti tartozásainkat enyhíti, hanem méltán állít példát napjaink alkotó szellemű pedagógusai elé. A könyv második kiadása Sztehlo Gábor születésének 100. évfordulójára jelent meg.