Szövetkezeti jog

TARTALOM A szövetkezetek kialakulása és fejlődése A szövetkezeti mozgalom előhírnökei 9 A szövetkezeti mozgalom kezdete 10 A szövetkezetek jellege a XIX. század végén és a XX. század elején 11 Szövetkezetek a XX. század második felében 13 A szövetkezetek jogi szabályozása Magyarországon A magyar szövetkezetek kialakulása és jogi szabályozása 1945-ig 16 A szövetkezetek jogi szabályozása 1945-1959 között 20 A mezőgazdaság átszervezése és a szövetkezeti viszonyok 1959-1968 között 24 A szövetkezetek jogi helyzete 1968-1989 között 26 Koncepcióváltás a szövetkezetpolitikában 28 A nemzetközi szövetkezeti elvek Az elvek áttekintése a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének tevékenysége alapján 31 Az egyes elvekről 35 Értékelés; néhány aktualizált elvről; a manchesteri konferencia szövetkezeti definíciójáról 46 A szövetkezetek helye és szerepe a nemzetgazdaságban A szövetkezetek formái és száma 1990. december 31-én 49 A szövetkezetek formái és száma 1993 január 1-jén 50 A szövetkezetek gazdasági helyzete az átalakulás után 53 A szövetkezetek fogalma és tartalmi ismérvei A gazdasági társaság és a szövetkezet közös és eltérő vonásai A szövetkezet fogalma 56 A szövetkezet fogalmából következő tartalmi ismnérvek 58 A szövetkezet fogalma a hatályos törvény szerint 59 A szövetkezet és a gazdasági társaság közös és eltérő vonásai 60 A levonható konklúziók 63 A szövetkezetek perspektívái. A hatályos szövetkezeti modell A szövetkezetek és a piacgazdaság 65 A hatályos modell szabályozási módszere 68 A hatályos szövetkezeti modell tartalmi kérdései 69 A hatályos modell megjelenési formái 70 A szövetkezetek létrehozásának társadalmi és normatív feltételei A szövetkezet jogi személyisége és törvényességi felügyelete A szövetkezet megalakulásának szabályai 72 A szövetkezet jogi személyisége 79 A szövetkezet törvényességi felügyelete 81 A szövetkezet státusváltozásai és megszűnése A szövetkezet státusváltozásainak történelmi előzményei 84 A státusváltozás jogi formái 86 A szövetkezet megszűnése 96 A szövetkezeti tagsági jogviszony A szövetkezeti tagsági jogviszony alapkérdései 99 A tagsági jogviszony keletkezésének feltételei 100 A tagsági jogviszony tartalma 104 A tagsági jogviszony megszűnése 108 Tulajdonviszonyok a szövetkezetben Történeti előzmények dióhéjban 116 A szövetkezeti tulajdon létrehozásának módjai 123 A szövetkezeti tulajdon sajátosságai 124 A szövetkezeti tulajdon fogalma 127 A tag és a szövetkezet közötti vgyoni viszonyok Vagyoni viszonyok a szövetkezetekben 1948-1989 között 130 Koncepcióváltás a vagyoni viszonyok megítélésében 131 A vagyoni hozzájárulás különböző formái 132 A tagokat megillető vagyoni jogosultságok 138 A szövetkezeti gazdálkodás alapvető szabályai Az 1945 utáni időszak rövid történeti áttekintése 151 A szövetkezetek tevékenységének ágazati jellege 155 A szövetkezetek gazdálkodása 157 A szövetkezet gazdasági tevékenysége a hatályos törvény szerint 160 A szövetkezeti önkormányzat rendszere Az önkormányzat fogalmi elemei 163 Az önkormányzat testületi szervei 169 A tisztségviselők 186 A szövetkezeti felelősségi viszonyok A szövetkezeti jogi felelősség régi modellje 189 A szövetkezeti felelősség mai modellje 191 A felelősségre vonás feltételei 194 A szövetkezeti érdekviszonyok, érdekképviselet Érdekviszonyok a szövetkezetben 197 Az érdekek csoportosítása 198 Az érdekképviselet formái 198 A szövetkezeti érdek-képviseleti szervek feladatai 201 Az érdekképviselet mai formái 202 Az európai szövetkezeti társaságról szóló rendelettervezet A szövetkezet helye az Európai Unióban 206 A szabályozásra alapvető befolyást gyakorló gazdaságfilozófiai koncepciók 207 Az egyes szabályok 209