ELŐSZÓ
Az igazi művész minden korban megkísérli meghódítani az ismeretlen tartományt, ami szemmel nem látható, szóval el nem mondható, de a remekművekben mégis felsejlik, mint a tényeken túl a valóság. Pilinszky János szerint ez a valódi realizmus. Hasonló gondolatot fogalmazott meg Szőnyi István epreskerti műtermének magányában a leányának, Zsuzsának Rómába írt, 1952. január 27-én kelt levelében: ,,Jóformán mindennap itt járok a Köröndön, hol van egy csodálatosan szép, óriás nagy platánja. Ahányszor arra megyek, megnézem. Szép az, ha kopár, szép az, ha lombos, szép az, ha hullatja a levelét, s gyönyörű, ha bontja a rügyeit. Ezt a fát addig néztem, míg megtaláltam magamnak az Istent." Ha Szőnyi István művészetének lényegét szeretnénk néhány szóban összefoglalni, akkor az általa megtalált teljes világról érdemes beszélni, melyre manapság oly sokan vágyunk. Számára a szűkebb és tágabb univerzum nem hullt darabokra, akkor sem, amikor az első világháborúban a Képzőművészeti Főiskoláról a frontra vonulva egész életre szóló betegséget kapott, amikor a második világégés alatt szinte mindent elveszített, ami fontos volt számára: Péter fiát, és lebombázott műtermében képeinek nagy részét. Majd az ötvenes évek abszurd korszakának túlélésére is volt elég belső tartaléka, pedig akkorra már Zsuzsa lánya is véglegesen elhagyta az országot. Passuth Krisztina egyik tanulmányában ennek magyarázatát abban látta, hogy Szőnyi István tudta magáról: ,,stílusirányzatoktól és tendenciáktól, változó korszakoktól függetlenül - egyszerűen jó festő". Harmóniára törekvő, kiegyensúlyozott természete megóvta attól, hogy letérjen az általa kiválasztott útról. Vissza
TARTALOM
Önarckép, 1919 /5
1. Kettős arckép, 1917 /7
2. Danaidák, 1923 /8
3. Fürdő után, 1921 /9
4. Kertben, 1920 /10
5. Zebegényi dombok, 1923 /11
6. Zsuzsa korsóval, 1928 /12
7. Feleségem és én, 1928 /13
8. Téli táj vasúttal (Viadukt), 1927 /14
9. Zebegényi Dunakanyar viadukttal, l. n. /15
10. Behavazott falu, 1928 /16
11. Dunakanyar Zebegénynél, 1927 /17
12. Zebegényi temetés, 1928 /18-19
13. Kisded imádása, 1925 /20
14. Zebegényi este, 1928 /21
15. Anyám, 1930 /22
16. Önarckép, 1928 /23
17. Vízparti jelenet, 1928 /24
18. Via Aureliana, 1929 /25
19. Zebegényi Dunakanyar, é. n. /27
20. Völgyben legelésző lovak, é. n. /28
21. Zebegényi háztetők (Dunakanyar), 1930 /29
22. Táj, virágzó fákkal, 1930 körül /31
23. Dunánál, é. n. /32
24. Asszonyok a vízparton, 1929 /33
25. Eladó a borjú, 1933 /34
26. Este, 1937 körül 35
27. Vázlat az "Esté"-hez, 1934 /36
28. Este, 1937 körül /35
29. Kapáló asszonyok (Tavasz), 1935 /39
30. Gyümölcsszedők, 1935 /39
31. Szürke a Duna, 1935 /40-41
32. Reggeli mosdás, 1935 körül /42
33. Anyaság, 1935 /43
34. Ácsorgók a vízparton, 1937 / 45
35. Uszályok, 1939 / 46
36. Esernyők, 1939 / 47
37. Lantozónő, 1942 / 48
38. Lebegő női figura, é. n. / 48
39. Anya kislányával, é. n. / 49
40. A szegényeket segítő egyház, 1942 / 51
41. Kerti pad, 1943 / 52-53
42. Hárman, 1942 / 54
43. Tükör előtt, é. n. / 55
44. Barátnők, 1943 / 56
45. Reggel, 1946 / 57
46. Falu napsütésben, é. n. / 58
47. Zebegényi parasztudvar, é. n. / 59
48. Zebegényi házak, é. n. / 61
49. Csepeli posta (Batáros), é. n. / 62
50. Kompozíció-vázlat a Földalatti Gyorsvasút Népstadion melletti megállójához tervezett
freskóhoz, 1951 / 62
51. A Belvárosi R. k. Plébániatemplom számára készült oltárkép terve, 1948 / 63
52. Zivatar után (Tócsa), 1953 / 64
53. Pásztorlány, 1957 / 65
54. Gyász, 1956 / 67
55. Roviano, é. n. / 68
56. Fiumicino, 1959 / 69
57. Lago di Albano, 1959 / 70
58. Árnyékok, é. n. / 71
59. Zebegényi Dunakanyar, é. n. / 72
60. Falu ősszel, 1960 körül / 73
61. Az esti vonat, 1960 / 75
62. Szőnyi István műterme Zebegényben, az állványon a Lány a kútnál (1957) című
kép vázlata / 76
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
