Szilárdsági számítások a gépészetben 1.- Elméleti alapok, vizsgálati módszerek

TARTALOM Első kötet: A feszültségek elmélete Alapfogalmak és jelölések 15 Feszültségi állapot a test egy pontjában 17 A feszültségrendszer fogalma. Felbontása gömb- és deviátor-tenzora 21 A főfeszültségek és a főfeszültségi síkok 24 A feszültségi állapot fontosabb tulajdonságai, a feszültségi kör 30 A normállis feszültségek felülete 38 A csúsztató feszültségek felülete 38 A feszültségi állapot néhány további jellemzője 39 Az oktaéder felületelemeken ébredő csúsztató feszültségek nagysága és hatásvonala 40 A test pontjaiban ébredő csúsztató feszültségek középértékei 43 A vizsgált feszültségi állapot négyzetes eltérése a "legközelebb eső" hidrosztatikus feszültségi állapottól 45 A feszültségdeviátor második invariánsa 46 A gépészmérnöki gyakorlatban legtöbbször előforduló feszültségi állapotok és jellegzetességeik 47 Példák a feszültségi állapot vizsgálatára 51 Az alakváltozások elmélete Elmozdulások és alakváltozások 69 Az alakváltozások meghatározása a szilárd test pontjaiban 73 A fajlagos nyúlás meghatározása 73 A szögváltozások meghatározása 76 Az alakváltozási összetevők mértani jelentése 78 Az alakváltozás és az elmozdulás összetevői közötti összefüggések kis alakváltozások és kis merevtestszerű szögelfordulások esetén 84 Az alakváltozás összetevőinek változása a koordinátarendszer elfordulásakor 88 Az alakváltozás- és a feszültségelméletek matematikai kifejezései közötti hasonlóság 89 Térfogatváltozás az alakváltozás miatt 94 Az alakváltozási tenzor felbontása gömbtenzorra és alakváltozási deviátorra 96 Az alakváltozások összeférőségi feltételei 100 Az alakváltozási állapot kísérleti vizsgálatának elméleti alapjai 101 A rugalmas test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggés és az alakváltozási potenciális energia A rugalmas izotróp test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggés 107 A rugalmas test alakváltozásai potenciális energiája 128 A rugalmas anizotróp test alakváltozásai és feszültségei közötti összefüggések 138 A feszültségek és nyúlások mérése Az alakváltozás mérése nyúlásmérővel 142 A nyúlásmérő mérőhosszának megválasztása 142 A főnyúlások meghatározása 144 A mechanikai és optikai nyúlásmérők 144 A nyúlásmérők skálázása 147 A nyúlásmérés villamos módszerei 148 Általános megfontolások 148 A nyúlásmérő ellenállás szerkezete 148 A nyúlásmérő ellenállások készítése 150 A nyúlásmérő ellenállások felragasztása 152 A nyúlásmérő ellenállások skálázása 153 A nyúlásmérő ellenállások kapcsolása 155 Nyúlásmérő ellenállások alkalmazása az igénybevételek összetevőinek mérésére 157 Nagyobb alakváltozások mérése nyúlásmérő ellenállással 158 A nyúlásmérő ellenálláshoz használt mérőműszerek 159 A berendezés típusai 159 Erősítő nélküli berendezések 160 A vivőfrekvenciás erősítők kapcsolási vázlatai 163 Váltakozóáramú erősítés kapcsolások nagyfrekvanciájú nyúlások és lökésszerű terhelés hatására létrejövő nyúlások mérésére 167 A dinamikus nyúlásmérő berendezésekkel szemben támasztott követelmények 168 Az optikai feszültségvizsgálat 178 Polariszkóp monokromatikus fénnyel 178 Átvilágítás fehér fényben 184 A feszültségek meghatározása a modell terheletlen kerületén 185 Az elfeszülés 187 A modellen mért feszültségadatok átszámítása a valódi alkatrészre 188 Az izoklinák és a főfeszültségi trajektoriák 189 A két főfeszültség megállapítása a modell körvonalain belül 191 Térbeli feszültségi állapotok vizsgálata 192 Az optikai feszültségvizsgálat modellanyagai 194 A fémek mechnikai tulajdonságai statikus terhelés esetén Előzetes megfontolások 197 A próbatest jelleggörbéje 198 Az anyag jelleggörbéjének megállapítása különböző feszültségi állapotok esetén 204 Próbatestek homogén feszültségi állapotban 204 Inhomogén feszültségű állapotú próbatestek 224 Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata egytengelyű feszültségi állapotban 228 Egytengelyű húzás 230 Egytengelyű nyomás 241 Az anyagok tulajdonságainak tanulmányozása a "tiszta nyírás" kéttengelyű feszültségi állapotában 245 Az anyagok jelleggörbéjének előállítása "tiszta nyírás" esetén 248 Az anyagok legfontosabb mechanikai tulajdonságai 252 Az anyagok felosztása ridegekre és képlékenyekre 254 Az anyagok húzó- és nyomószilárdságának összehasonlítása 256 Adatok a fémek mechanikai tulajdonságaira 257 Különböző tényezők befolyása az anyagok mechanikai tulajdonságaira statikus terhelés esetén 268 A határfeszültségű állapotok elmélete (A folyás és a törés feltevései) A fémek szerkezete. A rugalmasságtan, a képlékenységtan és a feszültségelméletek alapvető feltevései 291 A különböző feszültségi állapotok áttekintése 294 Határfeszültségi állapot. A biztonsági tényező 298 A határfeszültségállapot-elméletek legfontosabb feladata 298 Az egyenértékű feszültségi állapot 301 Számítás egytengelyű feszültségi állapot esetén 302 A határfeszültségállapot-elméletek fejlődése. (Korszerű határfeszültségállapot-elméletek alapjául szolgáló nézetek kritikai elemzése) 303 A legnagyobb normális főfeszültségek elmélete 304 A legnagyobb nyúlás elmélete 305 A legnagyobb csúsztató feszültségek elmélete 307 A teljes alakváltozási energia elmélete 308 Korszerű határfeszültségállapotok-elméletek 309 Mohr határfeszültségállapot-elmélete 309 Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elmélete 315 Mohr határfeszültségállapot-elméletének kritikai elemzése 318 Az "alaktorzulási energia" elmélete (a torzító munka elmélete), a húzásra és nyomásra egyforma szilárdságú anyagokra 321 Az "alaktorzulási energia" elméletének kritikai elemzése 322 A legújabb elméletek 326 Hatáfeszültségállapot-elméletek olyan anyagokra, amelyek húzó- és nyomószilárdsága különböző 326 A határfeszültségállapot-elméletek összehasonlítása és értékelése 334 Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elmélete 340 Balangyin határfeszültségállapot-elmélete 340 A legnagyobb normális feszültségek elmélete 341 A legnagyobb nyúlások elmélete 341 A teljes potenciális energia elmélete 342 A kísérleti adatok elemzése 343 Következetetések 344 A különféle határfeszültségállapot-elméleteken alapuló számítási képletek áttekintése 344 Mohr egyszerűsített határfeszültségállapot-elméletének számítási képletei 348 Az "alaktorzulási energia" elméletének képletei 351 A legnagyobb nyúlások elméletének képletei 351 A legnagyobb csúsztató feszültségek elméletének számítási képletei 352 Példák a határfeszültségállapot-elméletek számítási képleteinek alkalmazására 353 Az alkalmazott rugalmasságtan megközelítő módszerei Általános megjegyzések 357 A potenciális energia minimumának tétele 358 Riz módszere 362 A differenciálegyenletek megközelítő megoldásán alapuló módszerek 370 A Bubnov-Galjorkin-módszer 372 A hibanégyzet minimumának módszere (A legkisebb négyzetes eltérések módszere) 380 Irodalom 382 Tárgymutaó 391