Szénaboglya

E sorok, amelyek a Szegények rózsái című kötet nyitóverséből (Óda 1948) valók, szinte fókuszpontként fogják egybe Kassák felszabadulás-élményét s azt a hitet, alkotókedvet, amelyet a népi demokratikus fejlődés távlatai váltottak ki benne s a vele együtt gondolkodókban. 1945 meghozza számára a teljes elismerést. Sorra jelennek meg verskötetei, egyre növekvő szerepet kap az irodalmi és társadalmi életben: beválasztják az újjáalakuló Új Idők szerkesztőbizottságába, országgyűlési képviselő lesz, elfoglalja helyét a Magyar Művészeti Tanács vezérkarában, ebben a minőségben a tanács folyóiratának, az Alkotás-ank irányítása is a kezébe kerül, 1947 őszén megbízást kap egy további lap, a szociáldemokrata párt által támogatott kortárs főszerkesztésére. Még hivatalt is vállal, mint 1919-ben: a közoktatási minisztérium munkatársaként tevékeny szerepet visz a képzőművészeti élet és ismeretterjesztés újjászervezésébe. Hatvanadik születésnapján megjelennek összegyűjtött versei, köszöntésének dokumentumait emlékkönyv foglalja össze, s a közoktatásügyi minisztérium 25 ezer forinttal jutalmazza, mintegy kiegészítve a kormány korábbi ajándékát, egy békásmegyeri telket és házat.