Szemelvények Hatvan történetéből (Szerkesztette: Horváth László)

Saját képekkel - Ismertető: Hatvan nagymúltú település a Zagyva völgyében. Az első emberi megtelepedés nyomai még az újkőkorból valók. Az őstörténet, és a régészet művelői számára jól ismert a ,,hatvani kultúra" kifejezés, amely az ezen a tájon élő embercsoport egész Észak-Magyarországon elterjedt, jellemző kultúráját jelöli. Nemkülönben a helytörténeten túlnyúló jelentőséggel bír, az 1960-as évek végén Soproni Sándor által föltárt későrómai helyőrség, amely döntő jelentőségű volt annak a hipotézisnek a bizonyításában, hogy a római birodalom egy elő-limest épített ki a Duna vonalában húzódó védvonal előterében. A középkorban a település földrajzi helyzeténél fogva fontos szerepet kapott: mintegy összekötő kapocs volt Észak- és Közép-Magyarország között, ellenőrizte a két tájegységet összekapcsoló Zagyva-völgyet. A 13. század első felében megtelepülő premontrei szerzetesrend ittlétével bizonyítja a település létezésének tényét: a rend tagjai ugyanis a rendi regula szellemében lakott helyek közelében alapítottak kolostorokat. Egy évvel a mohácsi csata előtt Hatvan országos jelentőségű országgyűlés színtere volt. Sajnos a török hódítás éppen a földrajzi helyzet következtében hamarosan elérte a mezővárost: a település éppen a török terjeszkedés centrumába esett. Hatvan a török időkben fontos közigazgatási központ volt.- További ismertető. "Belelapozás". - - Tartalom: A Szemelvénygyűjtemény iratainak jegyzéke 1. Bronzkori lakótelep Hatvanban - a hatvani kultúra 11 2. Későrómai katonai őrállomás Hatvan-Gombospusztán 13 3. Premontrei szerzetesrend Hatvanban (1249) 15 4. Az egri püspök és a hatvani premontrei prépost viszálya a bordézsma ügyében (1274) 15 5. IV. László király István bán fiát Istvánt megerősíti Hatvan birtokában (1278) 16 6. Említés a hatvani konvent ítélkező tevékenységéről (1284) 16 7. Birtokperben ítélkezik a hatvani konvent (1334) 16 Zsigmond király a hatvani konventre hadiadót ró ki (1369) 17 9. A Hatvant birtokló Hatvani Péter és Bálint újabb birtokokat kap (1401) 17 10. Zsigmond király Hatvanon átutazva oklevelet ad (1419) 17 11. Egy királyi birtokadományozáson Hatvani Mátyás, Hatvan földesura tanúként szerepel (1438) 18 12. Hatvani Sebestyén földbirtokos tanúként szerepel egy birtok átíratásában (1468) 18 13. Egy birtokperben a Hatvaniak birtokot veszítenek (1469) 19 14. Hatvani Mátyás leánya Margit hozományként hitbért ad Hatvan városból leányainak (1499) 19 15. A Hatvaniak elleneznek egy birtokátruházást (1516) 23 16. Burgio pápai nuncius részletes leírása az 1525 júniusában tartott hatvani országgyűlésről (1525) 25 17. Örökösödési szerződés a török kézre jutott Hatvani család birtokait illetően (1555) 26 18. I. Miksa a törökök által elfoglalt Hatvant eladományozza (1561) 27 19. Sábán hatvani aga hagyatéka (1564) 27 20. Hatvan sikertelen ostroma (1593-1594) 32 21. Az 1595-96-os ostrom leírása Pecsevi Ibrahim török történetíró által (1595-1596) 33 22. Hatvan ostroma és elfoglalása (1596-1597) 35 23. A keresztény seregek elhagyják Hatvan várát (1604) 36 24. Evlia Cselebi török utazó leírása a hatvani várról, ill. a városról (1666) 36 25. Hatvan általános leírása (1711) 41 26. A kapucinus rend letelepedik Hatvanban (1729) 42 27. Pestisjárvány tizedeli Hatvan lakosságát (1739) 42 28. A hatvani szövőmanufaktúra kiváltságlevele (1769) 43 29. Hatvan város urbáriumáról (1770) 45 30. Ferenc király megerősíti a hatvani céh szabályzatát (1817) 51 31. Milyen volt Hatvan 1839-ben? (1839) 52 32. Le Play leírása a hatvani jobbágyság életéről (1846) 53 33. Az 1849. április 24 hatvani csata (1849) 62 34. Átadják a Pest-hatvani vasútvonalat (1867) 63 35. A hatvani prépost bejegyzése a vasútvonal megnyitásáról a plébánia évkönyvében (1867) 64 36. A Pesti Napló tudósít a Hatvan-miskolci vasútvonal megnyitásáról (1870) 64 37. A hatvani képviselőtestület tisztségmegújító közgyűlése (1872) 67 38. Képviselőtestületi közgyűlés Hatvan község és Deutsch Ignác földesúr közötti vitatott kérdések tárgyában (1873) 68 39. Képviselőtestületi közgyűlés a Zagyva védőgátakkal történő ellátásáról, ill. a város területén hidak létesítéséről, melyek a várárkot hidalnák át (1873) 68 40. Képviselőtestületi határozat a szüret napjának megállapításáról (1873) 69 41. Képviselőtestületi jegyzőkönyv Morvay István hatvani lakos ügyében a borkimérési jogról (1874) 69 42. Kaszap Bertalan főbíró válasza a borkimérési jogra vonatkozó kérelem ügyében (1874) 71 43. Képviselőtestületi határozat a hatvani hídvámról (1880) 71 44. Képviselőtestületi jegyzőkönyv a községi elöljárók tisztségmegújításáról (1881) 72 45. Hatvan község képviselőtestületének választási közgyűléséről szóló jegyzőkönyv (1881) 73 46. Községi képviselőtestületi határozat a szántóföld bérletekről (1883) 74 47. Deutsch cukorgyárat alapít Hatvanban (1889) 74 48. Árvíz Hatvanban (1901) 79 49. A Hatvani Hírlap szatirikus hangvételű tárcája a város közterületeinek állapotáról (1901) 80 50. A hatvani Grassalkovich kastély díszítése (1901) 81 51. Tudósítás a Hatvan-Selyp távbeszélővonal üzembe helyezéséről (1901) 82 52. Az új prépost-plébános Hatvanba érkezik (1901) 82 53. Elektromos utcai világítást terveznek Hatvanban (1901) 83 54. Tárgyalások Deutsch Sándorral a vámjog megváltásáról (1901) 84 55. Hatvan szépül (1901) 84 56. Beszámoló az 1901-es országgyűlési választásról (1901) 85 57. Új postahivatal a vasúti pályaudvaron (1901) 86 58. Vasúti lakótelep építése Hatvanban (1901) 87 59. Tisztújítás a hatvani izraelita hitközségben (1903) 87 60. Bővítik a római katolikus templomot (1903) 89 61. A munkásmozgalom kezdetei Hatvanban (1903) 62. Közvágóhíd építése (1903) 90 63. Hatvany Deutsch Sándor adományt ajánl fel a városnak (1903) 91 64. Szociáldemokrata gyűlés Hatvanban (1903) 92 65. Kobány Mihály kisdedóvó szaklapot indít Hatvanban (1904) 94 66. A község Kossuth szobrot akar állíttatni a főtéren (1904) 95 67. Kőműves sztrájk Hatvanban (1904) 95 68. A község síremléket állít a hatvani csatában elesett honvédeknek (1904) 96 69. Villamos közvilágítás Hatvanban (1904) 97 70. A ,,Hangya Szövetkezet'" fiókot nyit Hatvanban (1904) 98