Szellemek könyve: A spiritizmus alapelvei

Hippolyte Léon Denizard Rivail álneve Allan Kardec, aki 1804. október 3-án született Lyonban. A svájci Yverdonban folytatott tanulmányokat a kor híres tanáránál Johann Heinrich Pestalozzinál, akinek kiváló tanítványa és munkatársa lett. Megtanult különböző nyelveket, és korának egyetemi műveltségeivel is megismerkedett. Párizsban a "pestalozzi féle" tanítási módszerrel kötelezte el magát, amely módszer nagy befolyást gyakorolt az akkori franciaországi és németországi oktatásra. Kardec írt nyelvtani és számtani könyveket, egyetemi pedagógiai tanulmányokat, és különböző műveket fordított angolból és németből. Művelt és jószívű ember hírében állt, otthonában kémiából, fizikából, asztronómiából és összehasonlító anatómiából ingyenes tanfolyamokat tartott szegény tanulók számára. Allan Kardec álnéven vált világhírűvé. Nevéhez fűzödik a Spiritiszta Tan megalkotása a felsőbb Szellemek iránymutatásával, a Szellemi Igazság rendszerbefoglalása alatt: "A Szellemek Könyve" (1857), "Mi a Spiritizmus" (1859), "A Médiumok Könyve" (1861), "Evangélium a Spiritizmus szerint" (1864) és "A Genezis" (1868). 1890-ben barátai összegyűjtötték, és könyv formájában kiadták az általa írt szövegeket és jegyzeteket "Halálutáni Művek" címmel. 1858. januárjában útjára bocsátotta a "Revue Spirite" (Szellemi Folyóiratot", és még ez év áprilisában megalapította a "Szellemi Tudományok Páriszi Társaságát", melyet földi életének befejezéséig, 1869. március 31-ig irányított.