Szeged épített katonai öröksége 1867-1918

ELŐSZÓ A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az elmúlt években több kulturális örökségvédelmi, illetve hadtörténeti-régészeti vonatkozású terepkutatást folytatott Magyarországon. 2020-ban egy új projektet indított el, amelynek célja a Magyarország területén található, Osztrák-Magyar Monarchia-korabeli épített hadtörténeti örökség szisztematikus, komplex módszertanon alapuló kutatása és állapotfelmérése. Az Osztrák-Magyar Monarchia épített katonai öröksége minden, 1867-ben már álló, a Monarchia idején katonai funkciót ellátó építmény, illetve az 1867 és 1918 között a Monarchia hadereje (közös és hon- véd alakulatok) részére katonai céllal épült építmény - ezek képezik a címben jelzett kutatás tárgyát. Az ismertetett projekt első kiadványa, amely 2020- ban jelent meg, Székesfehérvár Monarchia-korabeli épített katonai örökségét mutatta be. A város nevével ősi koronázóvárosként összeforrott a királyok városa" jelző, ugyanakkor Fehérvárt garnizonvárosként vagy katonavárosként is szokás emlegetni. A város újkori történetének állandó szereplője az itt állomásozó katonaság, sőt, a 19. század derekától napjainkig Fejér vármegye székhelyén mindig működött magasabb parancsnokság, ami a város presztízsét csak tovább emelte. Ezt a katonaváros szerepet az Osztrák-Magyar Monarchia haderejének intézkedései és építkezései alapozták meg. A projekt második kiadványának Szeged a főszereplője. Ezt a kiadványt tartja kezében az Olvasó. A Nagy Háborút megelőzően Szegeden számos katonai alakulat rendelkezett állandó állomáshellyel, laktanyával. A legjelentősebbek közé tartozott a császári és királyi 46. gyalogezred, a magyar királyi 5. honvéd gyalogezred, a magyar királyi 3. honvéd huszárezred, illetve a császári és királyi 14. utászzászlóalj is. Az alakulatok által használt katonai épületek meghatározták a korabeli város arculatát. A kaszárnyák és más katonai célú épületek kialakítása a 19. század végén kezdődött, ami párhuzamba állítható az országos trendekkel. Szeged esetében ugyanakkor egy helyi ,,sajátosság" is érvényesült: 1879 márciusában a tiszai ár szinte teljesen megsemmisítette a városi infrastruktúrát. A nagy árvizet követően került sor azokra a grandiózus modernizációs munkálatokra, amelyek révén kialakult a körutak és a sugárutak összefüggő rendszere. Ekkor kezdődött el többek között az említett alakulatok kaszárnyáinak megtervezése és felépítése. Ki kell emelni, hogy a nagyobb kaszárnyákon kívül számos további katonai célú épület is érdeklődésre tarthat számot: mint például a honvédtiszti laktanya (Tisza Lajos körút 107.), a honvéd katonai kórház, a császári és királyi katonai kórház (Kálvária sugárút) és az úgynevezett honvéd gyalogsági fióklaktanya (Moszkvai körút 12-18.). Bevezető A városi zöldfelületek jelentős egészségügyi szolgáltatást is végeznek, felületükön képesek megkötni a levegőben szálló részecskéket, oxigént termelnek és a csökkentik a felszínt érő sugárzást. Ugyanakkor egyes növény fajok és fajták jelentős mennyiségű allergén pollent termelhetnek, melyeknél az orvosi szakirodalom egyértelműen bizonyítja az allergizáló hatást. Ez alkalommal először jelenik meg a jegyzékben a sorfák telepítésére vonatkozó közegészségügyi szempont. Fontos megemlíteni, hogy ez semmiképpen sem a már meglévő pollenadó fák kivágásának javaslatát jelenti! Célunk, hogy a városi zöldfelületek tervezését, kialakítását közegészségügyi szempontból is kísérje egyfajta tudatosság. A fák okozta pollenallergia kialakulását szakemberek által végzett tervezéssel és fenntartással vissza lehet szorítani. Táblázatunkban megjelöltük azokat a fajokat és fajtákat, amelyek tömeges ültetése kerülendő. A lista a következő években bővülhet, módosulhat, mivel célunk a kis pollentermelésű fajták szelekciója, egyes fajoknál pedig az allergenitás felülvizsgálata (ezek most nincsenek megjelölve a felsorolásban). TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ SZEGED 1867 ÉS 1918 KÖZÖTT A SZEGEDI LAKTANYÁK ÉS A LAKOSSÁG VISZONYA A KORSZAKBAN Laktanyák Szegeden Szeged és a laktanyák viszonya Ismétlődő problémák Az 1910-es kolera pánik Új laktanya-tervek a megvalósulás küszöbén?. A KOLLEKTÍV EMLÉKEZET AKTUSAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A régi" honvédlaktanya és az ezrednapok Az 5-ösök laktanyája a kollektív emlékezetben A MÓRA FERENC MÚZEUM GYŰJTEMÉNYI ANYAGA A fakatona A doberdói fa LAKTANYÁK SZEGEDEN A császári és királyi 46. gyalogezred és laktanyája. A magyar királyi 5. honvéd gyalogezred és laktanyája A magyar királyi 3. honvéd huszárezred és laktanyája A császári és királyi 14. utászzászlóalj és laktanyája HADIKÓRHÁZAK SZEGEDEN AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA HADEREJÉNEK EMLÉKMŰVEI SZEGEDEN. A ,,kezdetek" Emlékművek az 1930-as évekből A városi emlékezet különleges formái - A Hősök ligete Emlékművek az 1940-es évek első feléből A 3. honvéd huszárezred emlékműve A felszentelt géppuska FELHASZNÁLT IRODALOM Források Szakirodalom Rövidítések KATALÓGUS