Somogyi bakák szakaszparancsnokaként a Don-kanyarban

A huszadik század jócskán bővelkedett tragikus eseményekben, borzalmakban és kegyetlenkedésekben. Majd három évtizede, hogy a Don menti harcok hősei és áldozatai megszólalhattak a nyilvánosság előtt. Azóta elsősorban 1990 után nemcsak történeti szakmunkák, hanem egyéni visszaemlékezések is felidézték a keleti hadszíntér szörnyű­ségeit. Gróf Imre harctéri naplója a második világháború talán legtöbbet idézett hadszínterére, az oroszországi Don menti térségbe kalauzol el bennünket, a vele történt, megfigyelt, illetve hallott harci események hiteles leírása és frontfelvételei által. Egy paraszti világból tudása, akaratereje által kitörni szándékozó fiatalember, Gróf Imre ma is érdeklődésre számot tartó, rendkívül életszerű és adatgazdag doni harctéri naplójának, a fronton készült fényképeinek, illetve a hiteles hadtörténelmi háttér megrajzolásával történő közzétételével. Dacára annak, hogy a ma emberének világképét erőteljesen befolyásolják a multimédiás eszközök, a múlt iránti érdeklődés változatlanul jelen van kortársaink gondolkozásában. Különösen a negyvenes generációtól kezdődően, akik még nem felejtették el azokat az évtizedeket, amikor a politikai direktívák beleszóltak az egyes históriai korszakok, különösen a XX. század történéseinek értékelésébe. Úgy gondoljuk, tartozunk szüleink, nagyszüleink emlékének és a történelmi igazságnak azzal, hogy ki-ki lehetősége, szakértelme szerint feltárja, közzétegye a XX. század kataklizmáit emberi tisztességben megélt generációk immáron történelmi forrássá vált hagyatékát.