Silo Emberivé tenni a Földet - A BELSŐ TEKINTET - A BELSŐ TÁJ - AZ EMBERI TÁJ

Nem meglepő, hogy e változó időkben népszerűvé válik "egy másfajta gondolkodásmód meglelésének" elve. Amivel minden felgyorsult, villámgyorsan kell gondolkodnunk. Amiről tegnap azt hittük, hogy a megváltoztathatatlan valóság, ma már nem az. Így tehát nem gondolkodhatunk saját tájunkból kiindulva, ha az nem válik dinamikussá és egyetemessé, ha nem szerez érvényt minden ember számára. Meg kell értenünk, hogy a "táj" és "tekintet" fogalmak szolgálatunkra lehetnek abban, hogy segítsük ezt a meghirdetett "új gondolkodásmódot", melyet az egyetemesedés egyre felgyorsuló folyamata megkíván. Az Emberivé tenni a Földet három, költői prózában megírt alkotást foglal magába. Azonban valamennyi határozottan eltérő a szóban forgó témát és a szerző megszabta irányt illetően. "A belső tekintet" megismertet az allegóriák mély, szinte álomszerű világával és az emberi lény véget nem érő belső háborgásával. "A belső táj" a valóság egy olyan megismeréséhez vezet, melyet a természeti és társadalmi világ ösztönöz. "A belső táj" magába olvaszt és semlegesít olyan ellentmondásokat, melyek feloldhatatlannak tűnnek. Végül "Az emberi táj" aprólékosan elemez olyan témákat, mint a nevelés, a történelem, az ideológiák, az erőszak, a törvény, az állam és a vallások. Silo e szövegeinek mindegyikében megtaláljuk gondolatvilágának azon alapvető vonulatait, melyeket a Vezetett élmények és a Hozzájárulások a gondolkodáshoz című művekben fejteget tovább.