Régi és új a művészettörténetben

Jan Bialostocki, a varsói egyetem művészettörténet professzora, a varsói Nemzeti Múzeum képtárának vezetője, a művészettörténet nemzetközi szervezetében Lengyelország képviselője, a szakami közélet egyik legtevékenyebb szereplője. Munkássága rendkívül sokoldalú: kiállításokat szervez, évkönyveket szerkeszt, kongresszusi előadásokat tart, közleményei hosszú ideje jelennek meg lengyel és nemzetközi folyóiratokban, kiadványokban. Tanulmányait filozófiával és esztétikával kezdte: talán ezért jut olyan nagy hely munkásságában az elméleti problémák és határkérdések kibontásának. A modern interpretációs módszerek jeles szakértője; a Saxl, Panofsky és Gombrich által alapított nagy művészettörténeti iskola második nemzedékének képviselője. Bialostocki rendkívüli képzettségű tudós; írásaiban az európai művészet több évszázadából és legkülönfélébb területeiről veszi példáit. Nem összefüggő művészettörténetet ír; legnagyobb erénye ezeknek a cikkeknek a módszer. A kötetben összegyűjtött tanulmányok, előadások, referátumok vezérmotívuma a művészi alkotás gondolati elemeinek, összetevőinek és a műalkotások eszmei jelentésének feltárása.