Rákosmente képzőművészeti élete

Olvasatlannak tűnő, kitűnő állapotban. A művészettörténeti írás tárgyának rendszerezésében a történeti és esztétikai szempontok mellett olykor rendezési elvként szerepelteti a helyhez kötöttség motivációját. Egyértelmű ez a tény, amikor egy adott ország vagy nemzet művészetéről esik szó, de ekkor is csak, mint keret jelenik meg a történetileg megragadható folyamatok leírásában a földrajzilag körülírható hely. Ritkább, amikor egy szűkebb régió - tartomány, város, városrész, kerület, stb. - művészeti folyamatokat befolyásoló szerepe jelenik meg rendezőelvként. Ezekben az esetekben is inkább a sokszínűség iránti tolerancia a domináns és nem az adott hely nivelláló szerepe érdekes. Lépés Imre a XVII. kerület képző- és iparművészetéről írva érezte a topográfiai megközelítés nehézségeit, és a buktatókat elkerülendő, úgy kezelte a kerületet egységes egésznek, hogy magáról a kerületről írt úgy, hogy kiemelt szerepet kapott a feldolgozásban a szűkebb téma: a képző- és iparművészet. Vizsgálta a földrajzi és történelmi körülményeket és folyamatokat, vizsgálta a kulturális közélet menetét, és e vizsgálódásból összeállt képben helyezte el az adott vidék képző- és iparművészetének folyamatát. E módszerrel fel tudja mutatni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek keretet adtak e kerületben lévő települések egységesülését elősegítő folyamatnak. Művészeti ágazatok sorsa, művészek tevékenysége rajzolódik elénk felidézve a történelmileg formálódó városrész kultúráját. Lépés Imre jól és olvasmányosan fogalmaz. Az általa közreadott ,,kerületkép" egy érdekes ,,történelmi képes levelezőlap", amely szellemi kalandozásra csábít. Megismerhetjük az általa vallatott valóságot, és egy olyan reális helyzetképet kapunk, amely hitelesen, izgalmasan képes felmutatni a jelent. A kötet igazán izgalmas olvasmány, forrásértékű közlendőket is tartalmaz, és karakteresen jelenik meg a szerző különböző kulturális eseményekkel, művészeti folyamatokkal kapcsolatos véleménye is. Lépés Imre könyve kultúrtörténeti dokumentum és szellemi kalandot ígérő olvasmány. E kitűnő összefoglalást tisztelettel és szeretettel ajánlom az olvasó figyelmébe. Bereczky Loránd a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója