Politikai tanulmány - Levelek

Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. Hága, 1667. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus képviselojeként is ismerhetjük. Amszterdamban született, Portugáliából kivándorolt zsidó családban. Anyanyelve portugál volt. A protestáns eszme megismerése után eltávolodik a zsidó közösségtol, akik kimondják rá az ún. héremet, - a nagy átkot, - amely megtiltott mindenfajta érintkezést közte és a zsidóság többi tagja között. Ezt követoen 1656 és 1660 között egy kiugrott jezsuita, Franciscus van den Enden iskolájában latint, klasszikus irodalmat, államelméletet és kartéziánus filozófiát tanult. Itt tanulta meg a lencsecsiszolást, mely késobb pénzkereso foglalkozásává vált. 1661-ban Rijnsburgba költözött, ahol tanítványainak megírja elso értekezését Rövid tanulmány Istenrol, az emberrol és az o boldogságáról címen. Ezt a muvét fogalmazza át ugyanebben az évben a Tanulmány az értelem megjavításáról címu muvében. E két tanulmány célja a karteziánus filozófia alapjainak (Descartes: Principia philosophiae) megismertetése, és vizsgálata. Majd 1665-ben megírja fomuvét az Etikát. Államelméletrol is hagyott hátra írásos muvet: a Teológiai-politikai tanulmányt (Wittgenstein híres muve ennek a tanulmánynak a címe után lett elnevezve). E tanulmányt 1670-ben névtelenül jelenteti meg, de hamar fény derül kilétére és ettol a pillanattól a vitairatok üldözésének a tárgyává válik. Muveit félreértelmezve kikiáltják ateistának, ami igen nagy hatással van késobbi munkásságára, ugyanis senki nem hajlandó megjelentetni muveit. Élete vége fele még megírja a Politikai tanulmányt, de nem fejezi be, csak töredékeket ismerünk belole. Spinozát nemcsak a filozófia és az államelmélet problémái foglalkoztatták, hanem a matematika és a fizika kérdései is. Írt a valószínuségszámításról és a szivárványról is. 1677. február 21-én halt meg tüdobetegségben.