Politikai és erkölcsi intelmek - Ricordi politici e civili

Francesco Guicciardini kormányzó és pápai tanácsos 1508-ban kezdte el lejegyezni Intelmeit, felidézve élete addigi legfontosabb élményeit, érzéseit, gondolatait fontos eseményekről, emberi viselkedésről, köz- és magánügyekről, és a gyűjtögetést egészen 1530-ig tovább folytatta, amikor is elkészült a mű immár véglegesnek tekintett változata, amelyben az addig összegyűjtött mozaikdarabkák végső helyükre kerülhettek. Toscanában ekkor már évszázados hagyományai voltak a személyes vagy családi emlékiratok, üzleti feljegyzések kiadásának, valamint a naplóírásnak. E hagyományból, az antik bölcselők példája nyomán, de leginkább a szerző egyéni élettapasztalatának összegzéseként született meg ez a könyvecske, amely a XVI. század olasz irodalmának és történetének egyaránt fontos és igen életszerű dokumentuma. Az Intelmek egy rövid maximagyűjtemény emberekről és történelemről, felvillanó emlékek sorozata a reneszánsz Itália világából, miközben örök érvényű tanítás az emberi természetről. Erényeink és hibáink ismeretében a sikeres és csalódásoktól mentes életpálya megvalósításához Guicciardini megfigyelései szerint három fő dologra van szükségünk: ez a mindig az egyedi esetekhez való alkalmazkodás, a minden cselekedetünkben megnyilvánuló józan ítélőképesség, vagyis a bölcs belátás használata, valamint az emberi cselekedetek és lehetőségek korlátainak felismerése. A mű először jelenik meg magyarul Tekulics Judit fordításában jegyzeteivel és utószavával, valamint Vígh Éva előszavával. (Kétnyelvű kiadvány)