Petőfiszállás-Szentkút története

Szentkút legrégibb történetét meglehetős homály borítja. Annyit ugyan az 1875-i ásatások alkalmával minden kétséget kizárólag megállapítottak, - amikor is pogány sírokat, hamvvedreket, s a felsőbb földrétegekben pedig keresztény eredetű faragott köveket és sírokat, stb. találtak -, hogy a pogány világ letűnése után is virágzó keresztény község terült el a későbbi Ferencszállás helyén. Bizonyos, hogy azon a helyen, ahol a mai templomocska áll, több, mint 200 éven át mintegy 600 lelket befogadó Szt. István korabeli templom emelkedett. A tatárjáráskor Ferencszállása sem maradt érintetlen. Utána kietlen pusztasággá változott minden. A kitűnő szervezőképességgel rendelkező IV. Béla király az elnéptelenedett országrészeket ismét benépesítette. Ekkor kerültek az első letelepített kunok Kiskunfélegyháza környékére, újból felépítve romjaiból Ferencszállását és pedig a törökök idejében.