Patológiai és molekuláris onkodiagnosztikai módszerek

A szövettani diagnosztika az elmúlt évtizedekben dinamikus változáson ment keresztül. Az alapvető fénymikroszkópos és szövettani festési eljárások valamint morfológiai elemzések számos speciális, a sejtek és szövetek fenotípusát és genotípusát feltáró vizsgálati eljárásokkal egészültek ki. A modern szövettani eljárások nélkülözhetetlen elemévé váltak az immunhisztokémiai, az in situ hibridizációs valamint a DNS és RNS alapú genetikai vizsgálatok. A molekuláris célpontú kezelési eljárások a morfológiai elemzéseken túlmenően igényt támasztanak az adott kezelési célpontok molekuláris szintű meghatározására (,,companion" diagnosztika vagy teranosztika), esetlegesen a kezelést követően a betegség követésére és monitorozására. Azonban az is egyértelmű, hogy a szövet-előkészítés (pre-analitika) körülményei alapvetően meghatározzák a sejtekből, szövetekből nyerhető diagnosztikai információk minőségét. A napjainkban elterjedő és dinamikusan fejlődő digitális patológia ugyancsak újabb kihívás elé állítja a patológusokat. Mindezek a diagnosztikus patológia forradalmi fejlődését jelzik, ami stabil alapokat kíván. E feladat jelentőségét növeli, hogy a témában nemzetközi összefoglaló tanulmányok, ill. könyvek is alig állnak rendelkezésre, hazai kiadású ilyen munka pedig évtizedek óta nem született. Könyvünk célja, hogy a múlt szakmai értékeire támaszkodva szisztematikusan áttekintse a korszerű diagnosztikus sejt- és szövetpatológia módszertanának elméleti alapjait és a módszerek végrehajtásához a gyakorlatban jól alkalmazható protokollokat is adjon, a minőségügy szempontjainak figyelembevételével.