Pártok és pártrendszerek

FÜLSZÖVEG A politikai pártok a 19. század végétől váltak a politikai szerkezet egyik legfontosabb intézményévé, amelyek kapcsolatot teremtenek a választók tömegei és a közhatalmi döntéseket hozó politikusok szűk csoportja között, mobilizálva a szavazati joggal felruházott tömegeket és irányítva a törvényhozói és a végrehajtó hatalmat. A könyv a pártokról szóló tudományos irodalmat átfogó módon mutatja be. Illeszkedik a politikatudomány főáramába, amennyiben a pártrendszereket mindenekelőtt a pártverseny szemszögéből tárgyalja. Ötvözi a racionális választás elméletét, a szociológiai megközelítést, a történeti perspektívát és a kormányzati döntéshozás logikáját előtérbe állító szemléletmódot. A kötet elemzi a politikai kultúra, a demokrácia típusa, az alkotmányos berendezkedés, a társadalmi tagoltság, a választási rendszerek, valamint a szavazói viselkedés hatását a pártpolitikára. Bemutatja a pártok történeti alakváltozásait, szervezeti felépítését, a pártrendszerek típusait, a különböző pártcsaládokat. Vizsgálja a pártok viselkedését a parlamentben, a választási arénában és a kormányalakítás folyamatában. Nagy hangsúlyt fektet a pártverseny és a versenynek otthont adó ideológiai tér tárgyalására, valamint az elmúlt évtizedek legfontosabb tendenciáinak ismertetésére. Vissza TARTALOM Bevezető 11 1. A párt fogalma és alaptípusai 15 1.1. A politikai párt fogalma 15 1.2. A pártok funkciói 16 1.3. A racionális választás elméletének magyarázata a pártok keletkezéséről 19 1.4. Politikustípusok 23 1.5. A pártok alaptípusai 24 1.6. A pártok tipizálása a célok alapján 25 1.7. Eltérő felfogások a pártok szerepéről 26 2. A politikai kultúra három típusa 31 2.1. A homogén és a fragmentált politikai loiltúra 31 2.2. A homogén és a megosztott társadalom 32 2.3. Ideológia és pragmatizmus - a politikai konfliktusok természete 35 2.4. Politikai kultúra és pártrendszer 36 2.5. Oszloposodott társadalmak 37 2.6. Összegzés 39 3. Döntéshozatali elvek és demokráciatípusok 41 3.1. A társulásos (konszociációs) demokrácia 41 3.2. A társadalmi háttér és az elitviselkedés kombinációi 44 3.3. A demokratikus döntéshozatal két alapmodellje: a többségi és a konszenzusos modell 45 4. Elnöki és parlamentáris rendszerek 51 4.1. A kormányzati rendszerek és a pártok 51 4.2. Az alkotmányos berendezkedések és a demokratikus kontroll viszonya 54 5. Politikai törésvonalak 55 5.1. A törésvonal fogalma 55 5.2. Rokkan történeti-szociológiai modellje 57 5.3. A vallás 61 5.4. A nyelvi és etnikai tagoltság 66 5.5. A vidék-város ellentét 69 5.6. Az osztálykonfliktus 71 5.7. Összefoglalás 74 6. Politikai családok 75 6.1. A baloldal 76 6.1.1. A szociáldemokrata pártok 76 6.1.2. A kommunista pártok 80 6.1.3. Az újbaloldal és a zöldek 84 6.1.4. A baloldal súlya 86 6.2. A jobboldal 86 6.2.1. A kereszténydemokrácia 87 6.2.2. A konzervatív pártok 91 6.2.3. A szélsőjobb 94 6.3. A centrumpártok 100 6.3.1. A liberálisok 100 6.3.2. Az agrárpártok 103 6.3.3. A regionális-etnikai pártok 104 6.4. A pártcsaládok legfontosabb jellemzői 105 6.5. Az ideológiai hovatartozás jelentősége 107 6.6. K pártcsaládokon belüli nemzetközi együttműködés 107 7. A pártok szervezeti formájának történeti változása 111 7.1. A pártok eredete: honorácior- (káder-) párt és tömegpárt 111 7.2. Különbségek a honorácior- és a tömegpártok szervezeti és társadalmi jellegzetességeiben 113 7.3. A gyűjtőpártok 115 7.4. A kis pártok reneszánsza 117 7.5. A választási-professzionális párt és a kartellpárt 117 8. A párt mint szervezet 119 8.1. A pártok tagsága 119 8.2. A pártszervezet jelentősége 125 8.3 Szatellitszervezetek 126 8.4. Szervezeti típusok 127 8.5. A párton belüli demokrácia 130 8.6. A párton belüli döntéshozatal 132 8.7. A pártok finanszírozása 135 8.8. A pártegység 139 9. Pártrendszerek 141 9.1. A számok hatalma 143 9.2. A kétpárti és a sokpárti alternatíva 145 9.3. Bipolaritás és multipolaritás 148 9.4. Sartori modellje 150 9.5. A kétpárti pluralizmus 151 9.6. Polarizált pluralizmus 154 9.7. Mérsékelt pluralizmus 161 10. A pártrendszerek regionális típusai 167 10.1. Skandinávia 168 10.2. Benelux államok 169 10.3. A német nyelvű Európa 170 10.4. Az angolszász világ 172 10.5. Mediterrán Európa 173 10.6. Olaszország és Írország 174 10.7. Európa pártrendszerei 176 10.8. Az elmúlt évtizedek változásai 179 11. Pártok a parlamentben 181 11.1. Frakciók és képviselők 181 11.2. Parlamentek és reprezentativitás 184 12. Kormányalakítás és koalíciós elméletek 187 12.1. A kormányalakítás játékszabályai 187 12.2. A kormány pártösszetétele: koalíciótípusok 189 12.3. Koalíciós elméletek 190 12.4. A hivatal mint öncél: a hivatalorientált modell 191 12.5. "Vegyes" koalíciós modellek 193 12.6. Koalíciós elméletek a programorientált modellben 194 12.7. A kisebbségi kormány 197 12.8. A fölös többségi koalíció 199 12.9. A hivatalorientált modell továbbfejlesztése 200 12.10. A programatikus modell kiegészítése 201 12.11. A kormányok élettartama 203 13. Választói viselkedés 205 13.1. A párttal való azonosulás és a társadalmi háttérváltozók szerepe 205 13.2. A mérlegelő szavazó modellje 211 13.3. A modellek ütköztetése 211 14. Az ideológiai mező jellemzői 213 14.1. Baloldali és jobboldali hagyományok 213 14.2. Egy- vagy többdimenziós politikai mező 214 14.3. A bal és jobb mint kommunikációs kód 219 14.4. Tömeges politikai attitűdök és a bal-jobb skála 220 14.5. Az ideológiai tér empirikusan megfigyelhető változatai 221 15. Verseny és determináltság a politikai piacon 225 15.1. A pártverseny 225 15.2. A verseny fokozatai 228 15.3. Politikai kultúra és választási piac 230 15.4. Versenystratégiák és pártszervezeti típusok 230 15.5. Piactípusok és legitimációs problémák 232 15.6. A pártverseny leegyszerűsített modellje 233 15.7. A leegyszerűsített modell kiegészítései 23 5 15.8. A térmetafora korlátai 23 8 15.9. Szavazatorientált, hivatalorientált és oligopolista stratégiák 240 15.10. A pártstratégiák háttérváltozói 242 16. Választási rendszerek 243 16.1. Az egyszerű többségi rendszer 243 16.2. Az abszolút többségi rendszer 244 16.3. Az arányos választási rendszer 246 16.4. Az arányos rendszer az "átruházható szavazat" módszerével 246 16.5. A vegyes rendszerek 248 16.6. A pártlistás választási rendszer 248 16.7. A választási rendszerek csoportosításának további szempontjai 254 17. A választási rendszerek politikai következményei 255 17.1. Az egyszerű többségi egyéni kerületi rendszer 255 17.2. A kétfordulós (abszolút többségi) egyéni kerületi rendszer 258 17.3. Az arányos választási rendszer 259 17.4. Választási rendszer és arányosság 260 17.5. Választási rendszer és pártrendszer 261 17.6. A választási rendszerek hatása a pártstratégiákra 264 18. Kontinuitás és változás a nyugat-európai pártrendszerekben 267 18.1. A pártrendszerek stabilitása 267 18.2. A pártrendszer változásának társadalmi háttere 268 18.3. A pártrendszerek ,,kiolvadása" 270 18.4. A pártpolitikai változások magyarázatának versengő alternatívái 274 Irodalom 279 Függelék: az európai parlamenti pártszövetségek 289 Táblázatok és ábrák jegyzéke 293 Név- és tárgymutató 297