Parancsra tette? (Akik a parancsokat kapták, adták / A katonai vezérkar szerepe / Közvetlen és közvetett bűntettesek / A magyar népbíráskodás)

Fülszöveg A legtöbb jogi problémában van valami drámaiság; annyi azonban bizonyos, hogy a "parancsra tette?" problémája egyike a legdrámaibbaknak. A vele kapcsolatos jogi és erkölcsi kérdések számtalanszor vetődtek fel az elmúlt ötven év folyamán, különösen az első és második világháború után, a nemzetközi ítélkezésben és a világ közvéleményében egyaránt. Felelős-e az az alárendelt, aki felsőbb parancsra követ el bűncselekményt, és ha igen, milyen mértékben? Mikor kell tisztában lennie az alárendeltnek a kapott parancs bűnös jellegével? Milyen körülmények között lehet tőle elvárni a parancs teljesítésének megtagadását? Miért felelősek a támadó háború tervezői, ugyanakkor miért nem felelősek támadó háborúban részt vevő egyszerű katonák? Miért felelős az a személy, aki hadműveleti területen hadifoglyokat kínoz, viszont miért nem felelős az a katona, aki a harctéren ellenséget öl? Miért felelős az a repülő, aki egy háborúban elsőnek dob le atombombát; ezzel szemben miért nem felelős az a másik repülő, aki fedélzeti gépfegyverrel csak katonai célpontokra tüzel? Ezek az izgalmas kérdések nemcsak a múlt szempontjából jelentősek, hanem a jövőre nézve is. Herczeg István, a neves nemzetközi jogász, "A Warren-jelentés, és ami mögötte van", valamint "A XX. század bűnpere" című nagysikerű könyvek szerzője ebben az új művében a problémák jogi és erkölcsi oldalainak felvetésével, a legkiemelkedőbb perek áttekintésével, az elmélet és gyakorlat világos ismertetésével tesz kísérletet a válaszadásra, nem csupán jogászok és filozófusok, hanem minden gondolkodó ember számára is érdekfeszítő módon.