Oroszország válaszúton

Az Oroszország válaszúton első tanulmánya jó két évtizede, az utolsó pedig az idén jelent meg. A korábban ismeretlen levéltári forrásokra alapuló tényfeltáró nyomozás eredményeként a szerző "a hosszú XIX. század" fontos szereplőit állítja elénk: Oroszország és a világ történetét befolyásoló cárok, útkereső főnemesek, liberális gondolkodók és titkosrendőrök izgalmas élettörténetét ismerhetjük meg. Az 1917 utáni történelemből merítő fejezetekben Kun Miklós feltérképezi a szovjet korszak valóságát, a diktatúra természetrajzát és működési mechanizmusát. E részek szereplői múltjukkal szakító értelmiségiek, egymással befőttesüvegbe zárt skorpióként küzdő bolsevik politikusok, haláltáborokat üzemeltető főrendőrök -- élet és halál urai --, de a gulág áldozatai is. Sőt, részleteket olvashatunk Joszif Sztálinnak és lányának a világon először megjelenő levelezéséből. A szerző elénk állítja a szovjet nómenklatúra zárt világát, és olyan politikusokat, KGB-főnököket is megszólaltat, akiket életük legvégén sikerült rávennie, hogy felfedjék féltve őrzött titkaikat, a szovjet rendszer valóságos történetét. A könyvben közölt tanulmányok és mélyinterjúk többsége megjelent a Valóság, az Új Irás, a Hitel és a Beszélô számaiban. A legkorábbi két évtizeddel ezelôtt, a legújabb az idén. Nagy volt bennem a kísértés, hogy teljesen átírjam a régebbi tanulmányokat, hiszen nemcsak a világ változott meg - igaz, kevésbé, mint hittük -, hanem vele együtt mi is. Ma már sok mindenrôl másképpen gondolkodom, de úgy érzem, az esetek többségében fôbb vonalakban vállalható egykori felfogásom is. Könyvemet a történettudósoknak ajánlom, akikrôl ebben az elôszóban említést tettem. Annyit köszönhetek nekik, hogy mindig is lelkiismeretfurdalásom lesz, amiért e megkésett tanulmánykötet nyomdaszagú elsô példányait már nem küldhetem el a címükre.