Nonprofit törvény és a kedvezmények - Adózási, számviteli szabályok, példatár - Társadalmi szervezet/(Köz)Alapítvány/Közhasznú társaság/Egyház 2002.

Előszó Jelen kiadványunk a társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, közhasznú társaságoknak, az egyházaknak, illetve e szervezetek adózási, számviteli feladatait ellátó más személyeknek is szól. A könyv első fejezete a - számviteli szempontú csoportosítás szerint - nonprofit körbe tartozó szervezet-típusok teljes áttekintését tartalmazza, ismerteti szervezeti jogi, valamint a kapcsolódó szabályozási környezetüket. Az egyházakra vonatkozó adózási előírások bemutatásának igénye a társasági adókötelezettségük, illetve adómentességük közhasznú szervezetekhez hasonló megállapítása mellett - a további sajátosságként - törvénybe iktatott egyedi kedvezményük gyakorlati alkalmazása terén jelentkezett. Az egyedi szabály a vállalkozási tevékenységet is végző egyházak és egyházi intézmények körében - minden egyéb feltételtől függetlenül - ún. megelőlegezett lehetőségként biztosítja, hogy nem kell a tárgyévben és az azt követő évben társasági adót fizetniük. A kedvezmény az adózás előtti eredményt csökkentő tételként érvényesíthető, amelynek során a vállalkozási tevékenység nyereségéből két adóéven át finanszírozhatók az alaptevékenység bevételt meghaladó kiadásai. A nonprofit törvény hatálya alá tartozó szervezetek - a törvény 1998. évi hatályba lépése óta - maguk dönthetik el, hogy élnek-e közhasznúsági jogállásuk kezdeményezésével, vagy megmaradnak a korábbi státuszuk szerinti szervezetek. A besorolást nem kért vagy nem nyert szervezetek a megalakuláskori elvek szerint működhetnek tovább, de az őket támogatók nem élhetnek kedvezménnyel a nyújtott támogatásaik után. Kizárólag az adománynak minősülő támogatások esetén, s kizárólag - az arra jogosult szervezet által kiállított - igazolás alapján vehető igénybe az adózásban kedvezmény. Mindezek ismeretében is előnyösebb lehet az adott szervezetnél - még ha adományigazolás kiadására nem is jogosult hogy nem kérelmezi közhasznúságát, s így a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenységekből származó bevételei nem minősülnek vállalkozási bevételeknek. Emellett vannak olyan nonprofit szervezetek is, amelyek nem lehetnek közhasznú besorolásúak. Ezen szervezetek szabályozása is részletezésre kerül. A könyv létesítő okirat-mintát is bemutat, amely támpontul szolgálhat a közhasznúság kérelmezéséhez. Az adózással foglalkozó fejezeteiben - a szervezeti körre sajátos elemek mellett - kiemelt hangsúllyal taglalja a kedvezmények és a mentességek eseteit, feltételeit. A Példatár rövid szöveges összefoglalásaival, valamint számszerűsített példalevezetéseivel segítséget kíván nyújtani a mindennapi működéshez, illetve hasznosítható ismeretekkel szolgálhat a mérlegképes könyvelői képzésben résztvevők számára.