Népművelés II egy kötetben

Szarvas László- Magyar történelem I.-II. Szalay László Elbeszélései - Ólmos eső (1939) Szalay László elbeszélések - Rőzseláng (1939) Mészöly Gedeon - Feri utazása (1939) Mészöly Gedeon - Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról (1939) Mariay Ödön - Nyalka élete és halála Dr. Aujeszky László - Az időjárás és az ember (1939) Szarvas László- Magyar történelem ELŐSZÓ Szarvas László pusztacsaládi tanító urnák történelmi könyve hiányt pótol. Már régóta éreztük egy olyan magyar történelemnek a szükségét, mely az olvasókat rövid és világos előadásban tájékoztatná a magyar történelem vezető egyéniségeiről és legfőbb eseményeiről. Legdrágább kincsünk a mi történelmünk, mert az mindannyiunké. Őseink együtt éltek, együtt dolgoztak és együtt harcoltak a hazáért és így a magyar történelemhez minden magyar embernek egyformán van köze. Ha azonban a magyar történelem mindannyiunk közös tulajdona, akkor hazánk iránt való kötelesség, hogy azt ismerjük is. Csak annak a népnek van jövője, melynek múltja is van és csak az a nép számíthat egy szebb és boldogabb jövőre, mely nemcsak ismeri saját történetét, hanem abból le is tudja vonni a tanulságokat. Mert minden nemzet történelmének vannak tanulságai és jó, ha azokat ismerjük. Nagy erőt jelenthetnek abban a munkában, melyet el kell végeznünk, vagy abban a küzdelemben, mely talán még reánk várakozik. Legnagyobb költőink egyike Petőfi Sándor megírta már, hogy Isten csodája, hogy áll hazánk. S valóban, ha arra gondolunk, hogy a kisszámú magyarság több mint ezer esztendőn keresztül a nagy szláv és német tenger között fenn tudta magát tartani és megőrízte függetlenségét, ha arra gondolunk, hogy a magyar faj szívós ellenállása következtében őrlődött fel a török világbirodalom és omlottak össze a kun, bessenyő és mongol támadások hazánk területén, akkor igazat kell adnunk Petőfinek Isten csodája, hogy áll hazánk TARTALOM I. rész Előszó. írta: dr. Lukinich Imre egyetemi tanár 3 Kölcsey Ferenc: Himnusz 7 A magyarok vándorlás és a honfoglalás 10 A keresztény vallás meghonosítása 13 Szent László és kora 19 III. Béla 26 IV. Béla 31 Az utolsó Árpádházi királyok kora 37 Az Anjouk (olvasd Anzsuk) kora 40 Hunyadi Mátyás 46 A mohácsi vész kora 58 Papp Váry Elemérné: Hitvallás 67 II. rész A kettős királyság kora 3 Erdély önállóságának kora 7 Erdély fénykora 13 Pázmány Péter 19 A törökök kiverése 24 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 32 III. Károly és Mária Terézia kora 40 II. József, II. Lipót és a francia háborúk kora 48 Gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos kora 52 A szabadságharc 60 Az önkényuralom és a kiegyezés 64 A világháború 69 Vörösmarty Mihály: Szózat 76 Szalay László Elbeszélései - Ólmos eső Apám, nagy karosszékében az ablaknál ült és pipázott. Künn, a dísztelen határban, ólmos eső esett, jégpáncélba vonva a mezőt s a feketetörzsű, lombtalan fákat. Március eleje volt. A nagy természet még szunyókált, s erdő-mező tavaszról álmodott. Szuhay - a kivénhedt béresgazda - bejött a szobába, s mint afféle vénember, esetlenül totyogott. Immegett-ümmögött. Fát rakott a kályhára aztán dohányt vágott. A fa - a kályhában - eleinte csak sírt, pattogott, veszekedett a tűzhalállal. De aztán meggyulladt s nagy mormolásal, zümmögéssel égni kezdett. - Öreg, - brummolja apám, aki már szintén vén ember, - tudja-e kend, hogy mit jelent az, ha a kályhában a tűz pöröl? - Hogyne tudnám, - zúgja Szuhay, - váratlan vendéget. - Hát oszt kire gondol kend? - kérdi megint. - Én? Én már csak mindig egyre gondolok, arra, akit úgy hívnak, hogy Kaszás! Öreg Szuhay nálunk vénült meg. Végigszolgált generációkat s ma már csak olyan tehetetlen szegény. Aprófát hasít, vagy dohányt vág. Ügyel a kályhákra. Birkát, nyulat nyúz. Fegyvereket tisztít. Vagy megvarrja a szerszámot. TARTALOM Ólmos eső 3 Kiscsalád, kiscseléd 8 A rettenetes puszta 15 A csősz 24 Süveges Mátyás 29 Szuhay fogad 36 A kovács 41 A vadmarha 50 A kapocs 57 ELŐSZÓ Puli az még csak akad itt-ott mutatóba, de hová lett a puszta, a puli hazája, a nyájak éltetője? Elsodorta az idők forgataga... Csak zavarosan elkönyvelt fogalma kísért az emlékezetünkben... Mielőtt behorpadna a sírja, gyertek, unokák, döntsük cl a puszta fogalmát, állítsuk föl a sírkövét és írjuk rá, mi is volt hát, amikor még lélekzett, a puszta... Szántatlan, töretlen szüzföld... Róna... Hol megint hajlatos bercel, serevény, sügej, ciherés, ha érteni tudjátok, ezt a subaszagú sok ükszót, testvérek... A bercel a buckái völgyes szál fása... Bokorerdő... A serevény a völgyek irtása... Búvóhely... A sügej, cserjés... És a ciherés, a gazos... Koplaló, Sasheverő, Akósík, Szarkás... Már a nevükben él a puszta mineműsége... Tolvajos, Sivány, Kargála; Kötöny, Tüskös, mind Ázsiából termelt szó... - Testvérek, a puszta itt is az volt, ami Ázsiában: - Lakatlan legelő!... TARTALOM A Puli 3 Böjti szél 11 Rőzseláng 18 Jobbadán ráfizet... 26 Misa a jégen 32 Az ágy alatt 39 Körösztúri számot vet 43 A fejfa 52 Mészöly Gedeon - Feri utazása (1939) ELŐSZÓ Mi a hegy- és vízrajzi térkép, mi a politikai térkép ? Ügy-e, tudjátok, mi a különbség a ,,hegy és vízrajzi térkép", meg a ,,politikai térkép" között? A hegy- és vízrajzi térkép megmutatja, hol vannak a magas hegyek, hol a lejtős völgyek és messzeérő síkságok, merre kanyarognak a folyók és hol terjednek a tavak, tengerek. De az nincsen sem kirajzolva, sem kifestve rajta, hogy merre húzódnak a különböző országok határai. A politikai térképen pedig ki vannak rajzolva az országhatárok is, sőt különböző színűre van festve a különböző országok, birodalmak területe azért, hogy annál könnyebben szembe tűnjék, melyik ország mekkora, mivel határos és melyik országba mely városok tartoznak. A hegy- és vízrajzi térkép a földet, valami nagyon magasról nézve, úgy akarja ábrázolni kicsinyben, amint azt az örök Isten megteremtette nagyban. A politikai térkép pedig a földet úgy akarja mutatni, amint azt az emberi nemzetek osztották föl maguk között külön-külön országokra. A hegy- és vízrajzi térkép Isten művét igyekszik föltüntetni, a politikai térkép emberek művét. TARTALOM Mi a hegy- és vízrajzi térkép, mi a politikai térkép? 3 Magyarország régi határait Isten alkotta 3 Magyarország kénytelen volt résztvenni a világháborúban 5 A trianoni béke 5 Bízunk abban, hogy a trianoni békét meg fogják változtatni,. 6 Ebben a könyvben az egész Magyarországról lesz szó, nem a csonka Magyarországról 7 Amerikai magyar unokaöcsém, Feri, velem Magyarországba utazik Bécsen át 8 Bécsből hajón megyünk Budapestre 9 Dévénynél Magyarország régi határára érünk 10 Pozsonyt érjük 11 Szénát gyűjtenek a réten 12 A gólyáról 14 Harcsát látunk, harcsát eszünk 16 Csallóköz és Szigetköz között hajóztunk 18 Viharban jóízűen uzsonnázunk 20 Bortermő vidékek mellett haladunk 21 Szüretünk (írta: Lévay József) 23 Esztergom mellett 25 A dicsőséges múltú Visegrád - 27 Vác mellett 29 Közeledünk Budapesthez 29 Budapestre érünk 30 Dunaparti séta Budapesten 32 A Margitszigeten. Magyar étel, magyar zene, magyar tánc 35 Elindulunk a Ferenc József-hídtól a Múzeum felé 38 Nemzeti dal (írta: Petőfi Sándor) 40 Elénekeljük a Himnuszt 41 Átmegyünk a Kálvin-téren 42 A Magyar Nemzeti Múzeumban 43 összetörték a csehek a legszebb szobrot 46 Arany János, a ,,Toldi" költője 4 8 Toldi Miklósnak a csehvel való bajviadala (írta: Arany János) 49 Villanyoson Budára 52 Budai gyógyfürdőben 5 5 A magyar komondor kutya 57 Szerb elcsatolt területen látogatás 59 Szerb csendőrök 61 A Várban 65 Megyünk az Andrássy-útra 68 A Városligetben 69 Az állatkertben 70 Erős János (Népmese) 73 Tovább az állatkertben 86 A daru 88 A túzok 89 Washington György szobránál 94 Toldi agyonveri a farkasokat 96 A csepeli gyártelepen 99 A margitszigeti Sportuszodában 105 A Dunántúlra utazunk 106 Keveháza 110 A magyar szíve és az idegenek szíve 113 A Velencei tónál 114 Székesfehérváron 115 A Velencei tó gémfaluja 119 Dunántúli városokról 125 Siófokra érünk 127 A siófoki partfürdőben 128 A Balaton északi partján 132 A balatoni kecskekörmök 134 Elapadt szökőforrások és kialudt tűzhányók 137 Vissza Balatonfüredre 139 Utazgatások a Balaton körül 140 A fonyódi várhegyen (Irta: Sajó Sándor) 141 Az Alföldre utazunk 142 Cegléden. A Kossuth-nóta 144 Nagykőrösön 148 Kecskeméten. Látogatás a pásztoroknál 151 A pusztai hajnal. A kecskeméti sárga hegyek 158 A Kunságot érintjük 159 Az Alföld (írta: Petőfi Sándor) i59 Kiskunfélegyházánál 161 Szegeden 161 Hódmezővásárhelyről 164 Délvidéki magyar városok 167 Repülőgépen utazunk. Hogyan támadt a tengerből az Alföld? 170 Elrepülünk Debrecenbe 175 A régi diák-tűzoltóság 177 A Hortobágy és a délibáb 179 Nyíregyháza-Tokaj-Szerencs-Miskolc 184 Kassán 187 A korompai vasgyár a magyar uralom alatt 191 A Hernád völgyében 199 Miért nem tartja most szépnek a Felvidéket az öreg munkás? 201 Szepes várában 203 Lőcsén 205 Poprádon, a Magas-Tátránál 206 Fölmegyünk a Nagyszalóki csúcsra. Zergét látunk 209 A Nagy tarpataki vízesésnél 213 A Zöld tónál 214 Csonka-Magyarország legmagasabb hegyei. Lillafüred 215 Kiutazunk a cseh elcsatolt területről 216 Elutazunk az oláh elcsatolt területre 216 Nagyvárad. Szent László királyról 217 Bánffyhunyadnál 219 Kolozsváron. A különböző vallásfelekezetű magyarok egyetértése 220 Elindulunk a Székelyföldre 224 A székelyekről 225 Marosvásárhelyen. Utazó franciák. Erdélyi fürdő és sóbánya 227 Rablókaland 228 A magyarbarát franciák 231 A jugoszláv fehér galamb 232 Megint egy jugoszláv fehér galamb 233 A fehér ló 235 Barna elefántok és szürke sasok 237 Mészöly Gedeon - Rogériusz mester siralmas éneke a tatárjárásról (1939) ELŐSZÓ 1241 tavaszáról a következő év tavaszáig tartott a tatárjárás. Kettő híján hétszáz esztendeje annak. Akkori királyunk, IV. Béla, újra felvirágoztatta ugyan az országot, de a szörnyű pusztulás emlékét máig sem törölhette ki semmi a magyar nép lelkéből. Mint történetünk sok más nevezetes eseményéről, erről is csak keveset tanulhattunk az iskolában. Köztudomású dolog azonban, hogy sok magyar ember szívesen olvasgat odahaza, s érett ésszel örömest gyarapítja az iskolában gyermekül szerzett ismereteit. Mariay Ödön - Nyalka élete és halála ELŐSZÓ Részlet: A fekete csikó nagy üggyel-bajjal vergődött fel az alomról, amelyen az anyja világra ellette. Alig-alig bírt megállni, úgy himbálódzott a teste vékony lábszárán, akár a holló a gyenge gallyon. Az öregedő kanca becéző röhögéssel vigyázta minden moccanását s még a nyelve erejétől is féltette, mikor végignyalt a puhapelyhes hátacskáján. Dr. Aujeszky László - Az időjárás és az ember (1939) Az időjárással foglalkozó tudomány rohamos fejlődése következtében elérkezett az idő arra, hogy gyakorlati alkalmazásait összefoglalva a nagyközönség elé tárjuk. Öt éves lankadatlan adatgyűjtés ellenére a munkának kétségtelenül maradtak hézagai, aminek azonban mentségéül szolgáljon, hogy ilyen irányú "gyakorlati meteorológia" ezúttal jelenik meg először az irodalomban. A munka bizonyos fejezeteinek átnézéséért köszönettel tartozom Misángyi Vilmos, Sándy Gyula, Zelovich Kornél műegyetemi tanár uraknak, Róna Zsigmond és Réthly Antal meteorológiai intézeti igazgató uraknak, Balassovich Géza és Ertl Róbert mérnök uraknak. Mélységes megrendüléssel kell emlékeznem reá, hogy a munka élettani és orvosi fejezeteit boldogemlékű édesatyám, Aujeszky Aladár, néhány héttel tragikus hirtelenségű halála előtt olvasta végig és igazította ki. Marczell György a M. Kir. Országos Meteorológiai Intézet igazgatója, Dr. Bergeron T. egyetemi magántanár Oslóban és Dr. Hille Alfréd egyetemi magántanár képek szíves átengedésével voltak oly jók támogatni. TARTALOM Előszó Tartalomjegyzék 1 Bevezetés: A meteorológia alapfogalmai 9 A meteorológia tárgya és feladatai 9 A légkör és a gázok alaptulajdonságai 12 Gőzök a légkörben 12 Aerosolok: köd, felhő, füst 14 A légkör energiaforrásai. Rétegződési egyensúly, inverziók, hősugárzás. Szél, turbulencia, cseremozgások 16 Levegőfajták. Határfelületek. A felhők és a csapadék keletkezése. Főhn. Monszun 20 Az időjárás hatása testi és szellemi életünkre Meteorológiai hatások közérzetünkre. Frontérzékenység Mennyiben függ közérzetünk az időjárástól? 25 Az egészséges szervezet frontérzékenysége 25 A magashegység ostora: a főhnhatás 27 Hogyan óvhatjuk meg magunkat a főhnhatás kellemetlenségeitől? 28 Fokozottan frontérzékeny egyének 30 Mi okozza a frontérzékeny és meteoropathikus jelenségeket? 32 A meteoropathia viszonya az időjárási prognózisszolgálathoz 35 Huzamos ideig tartó időjárási szélsőségek hatása az egészséges szervezetre Tartós időjárási szélsőségek a mi éghajlatunk alatt 36 A tartós téli hideg hatása a szobaklímára 37 Klímaváltoztatás, utazások tengerre és hegyvidékre 38 Akklimatizáció 41 Az időjárás mint betegségokozó tényező Áttekintés 44 Hőszabályozási zavarok hideg időben; helyi és általános megbetegedések 45 Megbetegedések hőpangás folytán; hőguta; hot air disease 47 Napszúrás 49 Napsugárzás okozta helyei megbetegedések a bőrön és a szemen (Napsütési erythéma, glecserégés stb.) 51 Villámcsapás 52 Közvetett időjárási hatások a betegségek keletkezésére Meghűléses betegségek, járványok meteorológiai körülményei; trópikus betegségek 55 Mérgezések a levegőn keresztül; belélegzett mérgek; maró gázok 57 Emésztési zavarok. Csecsemőhalandóság 58 A frontátvonulások hatása kórtani és élettani események bekövetkezési idejére 59 Az időjárás hatása már kialakult bántalmak lefolyására Ideg- és elmebajok 60 Az időjárás szerepe az ellergiás rohamoknál. Asztma és szénaláz 61 Reumatizmus 63 Autó-intoxidáció 65 Tuberkulotikus betegek frontérzékenysége. Tüdőgyulladások 65 Klimatotherápia 66 A meteorológia szerepe egészségünk és munkaképességünk megóvásában A meteorológialilag helyes munkabeosztás 67 Szobaklíma 69 Éghajlat és kultúra. A szellemi és gazdasági gócpontok időjárása. Huntington nézetei az ókori kultúrcentrumok bukásáról 70 A meteorológia és a közlekedés Bevezetés A levegőellenállás 73 A közlekedési eszközök alakjának megválasztása; áramvonaltest 74 Rumpler-féle autó, áramvonalmozdony, sínzeppelin 77 Közlekedési eszközeink közös ellensége: a köd 78 Ködvilágítás 79 Ködkábel rádiógoniometria, vakrepülés 80 A vasút és az időjárás Töltések és bevágások 82 Hídak és alagutak 83 Vasúti berendezések időjárási hatások elhárítására 85 A hófuvás meteorológiai törényszerűségei 86 Hófúvásra hajlamos pályaszakaszok 87 A hólerakódás törvényei falszerű akadályok körül 90 Hóvédőművek 91 Hóvédelem fásításokkal 92 Kísérletek rézsutos hóvédőművekkel 93 A vasúti felépítmények időjárási kiterjedése (dilatáció) 94 Meteorológiai szempontok sínkfektetéskor 94 A sínvándorlás és a belőle származó balesetek időjárási vonatkozásai 96 Időjárási dilatiácóból származó balestek a sínvándorlások torlódási szakaszán 97 Sínhegesztés 97 Az ágyazás, talpfák, váltók időjárási vonatkozásai 100 A vonatterhelés meteorológiai függése 100 Vontatás és tapadás (adhézió); az adhézió változása az időjárással 101 Időjárási hatások a pályaudvarok üzemére és a forgalmi jelzésekre 104 A vasutak kettős meteorológiai szolgálata 106 Meteorológiai viszonyok a vasúti kocsikban 107 A meteorológia a hajózás szolgálatában Áttekintés. A tengerészeti éghajlattan alapkérdései 108 Frontok a tengeren. Szélviharok 109 Időjárási szolgálat az Atlanti és az Indiai óceánon 110 Jéghegyek 111 Időjárási hatások a folyami hajózásban 114 Hajózhatatlanság, árvízveszedelem, jégzajlás, befagyás 115 Hajózás a tavakon. A Balaton hajózhatósága 116 Az automobilizmus meteorológiai vonatkozásai A gépkocsi időjárási problémái. Küzdelem a hó ellen 117 A hó eltávolítása fagypontcsökkentés útján 118 A meteorológus feladatai a hóeltávolító munkák irányításában 119 Hőmérsékleti hatások. Pneumatikabroncsok szétpattanása 120 A motor érzékenysége időjárási hatásokkal szemben 121 Levegőmérgezések a motor termékei útján 125 A meteorológia a légi közlekedés szolgálatában A repülőterek meteorológiai szolgálata 126 Szélhatások a lebegő gépen 128 Repülési határmagasság (plafond) 128 A szél befolyása a repülőmenetrendek betartása 129 Meteorológiai navigáció 131 Lökéses szél, Calwagen-Lange-féle skála 132 Hőmérséklet és nedvesség hatása a repülőgépre. A jégképződés veszedelme 133 Kísérletek a jéglerakódás megakadályozására 136 A frontok átrepülése 137 A betörési frontok keresztülrepülése 139 Repülés nagy magasságokban. A sztratoszféra meteorológiája 142 Aviatika és mikroklíma 144 Az óceánrepülések 145 A világforgalom légi országútjai 149 A léghajók meteorológiai kérdései 150 A függő kötélpályák időjárási kérdései. Időjárási hatások a hegyi kötélpályák üzemében 152 A meteorológia a mezőgazdaság szolgálatában A mikroklíma és a mezőgazdaság Bevezetés. Éghajlati statisztikák felhasználása a legalkalmasabb termelési ágak kijelölésére 154 A mikroklíma ismeretének felhasználása a legalkalmasabb termesztvények megválasztása 155 Gyors tájékozódás mikroklimatikus kérdésekben. Szélvédelmi klíma 156 Mikroklimatikus eltérések domborzati okokból 157 Talajtani tényezők hatása a mikroklímára 160 Az állandó agrometeorológiai tanácsadó szolgálat A mezőgazdasági munkák meteorológiai irányítása 163 Időprognózisok felhasználása korai termésbecslések készítésére 165 Az építészet meteorológiai kérdései Meteorológiai tényezők mérlegelése épületek tervezésekor Az épület elhelyezése és fekvése 136 Szobaklíma, hőszigetelés, fűtés 170 A fűtőberendezések méretezése. Tüzelőanyag-fogyasztás 172 Por a fűtött helyiségek levegőjében. Védekezés a por desztillálása ellen 174 Szellőzés. Gázszigetelés. Világítás. Sugárzások 175 Tűzbiztonság, villámvédelem, ellenállás rendkívüli időjárási igénybevételekkel szemben 178 Szélnyomás és hóteher 179 A csapadékvíz elvezetése; a csatornák méretezése; csapadékstatisztika és a csapadékerősségek statisztikája 181 Az építkezések végrehajtásának meteorológiai feltételei A kőművesmunkák időjárási feltételei 184 Betonmunkák 185 Száradás és szárítás 186 Szavatosság 188 Épületek, műemlékek karbantartása és az időjárás Az építési anyagok időjárás okozta pusztulása 189 Térfogatváltozás a víztartalom, az elzárt gázok hőmérséklete és halmazállapotváltozások következtében. Szétfagyás 190 Hőtágulás az épületeken; hangjelenségek a sivatagban. Védekezés a hőtágulás ellen; völgyzáró gátak, antennatornyok 192 Összetett időjárási romboló hatások. Romok keletkezése 194 Füstkárok. A nagyvárosok gótikus épületei. Mesterséges eső 195 A meteorológia ipari alkalmazásai Az időjárás hatásai különböző iparágakban A levegő páratartalma iránt legérzékenyebb iparágak: textilipar, faipar, asztalosipar, papirosgyártás, dohánygyártás, vegytisztító ipar 197 A hőmérséklet iránt érzékeny iparágak 198 A porrobbanások keletkezése 199 A porrobbanások megelőzése. Möller-Cotrel-féle eljárás 201 A bányászat és a meteorológia 202 Különleges gyártási eljárások időjárási hatások kiküszöbölésére Fényezés, impregnálás 203 Repülőgép-gyártás 205 A rozsdakérdés 205 Időjárási kompenzálás 208 Védekezés a harmat (kondenzvíz) ellen 209 Időjárási hatások az ipartelepek általános üzemmenetére Az ipari üzemek általános meteorológiai kérdései 210 A tüzelőterek meteorológiai követelményei. Léghuzam. Miért magasak a gyárkémények? 210 Az üzemben használt víz befagyása 212 Kenőanyagok megfagyása 213 Védekezés az elektromos szikrák ellen 214 Az időjárási energiák kihasználása. Szélmotor. 215 A napsütés, a légköri elektromosság és egyéb meteorológiai energiák felhasználásának kérdése 217 A közüzemek meteorológiája Az elektromos energiaszolgáltatás időjárási vonatkozásai 220 Az elektromos távvzezetékek meteorológiai kérdései 221 Szélokozta lengések a távvezetékeken. A szélhárfa jelensége. A távvezetetékek kifáradási jelenségei 224 Meteorológiai vonatkozások a gázművek üzemmentében 226 Köztisztasági üzemek. Portalanítás 227 A csatornázás 228 A vízvezetékek és az időjárás 229 Távbeszélő, távíró 232 A drótnélküli hírszolgálat időjárási érzékenysége 233 A meteorológia a kereskedelem szolgálatában Az időjárás szerepe a termelésben és az áruszállításban A termelés időjárási függése és a kereskedelem 234 Az áruszállítás időjárási vonatkozásai 235 Meteorológiai súlyváltozások 237 Késedelmes szállítások időjárási indokolása 238 Meteorológiai hatások a beraktározott árúkon A legérzékenyebb árúfajták 239 Kondicionáló intézetek. A textil- és gumiárúk érzékenysége 241 A fogyasztó- és hitelképességre vonatkozó kalkulációk időjárási szempontjai A kereskedelem meteorológiai szolgálatának fejlődési szempontjai 244 Idénycikkek és egyéb közvetlen hatások a fogyasztásra 244 Biztosítási meteorológia Az időjárási biztosítások fejlődése 245 Csapadékbiztosítások 247 Biztosítás fagy, viharkárok és villámcsapás ellen 249 Vegyes időjárási biztosítások: termésbiztosítás, üvegbiztosítás, utazási biztosítás, szállítmánybiztosítás 250 Időjárás és idegenforgalom Az időjárás szerepe az általános idegenforgalomban 251 A gyógyhelyek, idegenforgalom. Klimatikus gyógyhelyek 253 Meteorológiai adatok az idegenforgalmi propaganda szolgálatában 253 Az időjárás és a kereskedői reklám Az időjárás, mint a reklám eszköze 255 Az aerológiai reklámeszközök 256 Füstírás 258 A meteorológia a tűzvédelem szolgálatában A tűzesetek lefolyása különböző időjárási helyzetekben Az égés, mint légkörtani folyamat 260 Zárt és nyílt tüzek 260 Időjárási hatások a nyílt tüzekre 262 Erdőtüzek 264 Tömeges városi tűzesetekre vezető időjárás. Kéménytüzek 266 A tűzoltói beavatkozások és az időjárás Az inverzió hatása a füsttöménységre. Korai tűzjelzés 268 Meteorológiai szempontok a tűzoltói taktiban 269 Vízszerzés 270 A vízzel oltás egyéb nehézségei; hab-, gáz- és poroltókészülékek 271 Tűzoltás - tüzek gyujtása útján. (Csatlakozó tüzek) 274 Tűzoltói időjelző szolgálat 276 A tűzesetek megelőzése meteorológiai ismeretek alapján Megelőző tűzrendészet. A tűzveszedelmes üzemek elhelyezése 278 Önmelegedés, öngyúlás, önrobbanás veszedelmével fenyegető üzemek elhelyezése 281 Villámgyújtás, villámhárító 284 A Nap, mint gyujtogató 285 A meteorológus feladata tűzvizsgálatokban 286 A meteorológia törvényszéki alkalmazásai Bevezetés A meteorológia az igazságszolgáltatásban 287 Az időjárási információ, mint a vallomások megbízhatósági ellenőrző módszer 289 A meteorológus közreműködése polgári perekben Szavatasság 292 A meteorológus szerepe szavatossági visszaélések megakadályozásában 294 Vis maior-kérdések 295 Időpontok megállapítása és ellenőrzése meteorológiai események alapján 296 A meteorológus közreműködése bűnügyi eljárásoknál Alibi-bizonyítások időjárási alapon 297 Egyéb időjárási tényezők a bűnügyi vizsgálatban 298 Időjárási viszonyok mérlegelése a beszámíthatóság eldöntésében és az enyhítő körülmények figyelembevételekor 299 Időjárási hatóságok 299 A meteorológia különféle alkalmazásai A meteorológia, mint más kutatási szakok segédtudománya Újabb alkalmazási területek 301 A meteorológiai, mint más természettudományi szakok segédtudománya 301 Meteorológiai segédeszközök a szellemi tudományokban 303 Statisztika, konjuktúra-kutatás 303 Esztétika: meteorológiai segédeszközök a műbírálathoz 305 A múzeumok meteorológiai kérdései 307 A sportok és az időjárás A légi sportok meteorológiai alapjai. Szabad ballon 310 Ugrás ejtőernyővel 312 Repülés motor nélkül 315 Turisztika 317 A magashegyi turisztika. A lavinák keletkezési feltételei 318 Télisportok. Hójelzés 320 Vízisportok. Horgászsport 321 A vadászat meteorológiai kapcsolata 323 Egyéb sportágak. Atlétika 326 A stadionok elhelyezése és belső kiképzésük 327 Irodalmi tájékoztató 329