Nemzetközi agrárstratégiák (A VILÁG ÉLELMISZER-TERMELÉSÉNEK GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KÉRDÉSEI; AGRÁRSTRATÉGIÁK A VILÁGBAN; A MAGYAR AGRÁRSTRATÉGIA ALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSAINAK JELLEMZŐI)

További szerzők a tartalomjegyzékben találhatók. Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. ELŐSZÓ Egyetemes kívánság egy uj, igazságos és egészséges világrend kialakulásának előkészítése. Egyre több országban dolgoztak ki nemzeti agrárstratégiát, az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztésének fő Irányait megjelölő cselekvési programok rendszerét. A Mezőgazdasági Kiadó e tanulmánykötet közreadásával hasznos "munkaeszközt" ad mindazok kezébe, akik az elméleti műhelyekben vagy a termelési gyakorlatban munkálkodva keresik a hazai viszonyoknak legmegfelelőbb termelési stratégiát. A tanulmánykötet közreadásának célja az, hogy a nemzetközi - globális és regionális - agrárstratégiák elemzésével a magyar agrárfejlesztésben jól alkalmazható elveket alakítsanak ki. Természetesen az itt publikáltak nem tekinthetők recepteknek. Csupán olyan gondolatébresztő munkáknak, amelyek orientálhatnak, s kapaszkodót nyújthatnak a mai agrárvilágban való biztosabb eligazodáshoz. Ennek a célnak megfelelően a tanulmánykötet három fő részre tagolódik : Az első rész foglalkozik a globális problémák elemzésével, a több országot egyesítő, regionális, nemzetközi szervezetek agrárstratégiájával : A második részben több rövidebb tanulmányban megszólalnak az agrárstratégiákban leginkább jártas hazai és külföldi elismert szakemberek . A harmadik rész tárgyalja a távlati magyar agrárfejlesztés kiinduló és mérlegelendő elveit, a nemzetközi vizsgálatok, összehasonlítások és tapasztalatok alapján. A kötet a világtendenciák mellett bemutatja a két szuperhatalom és Kina agrárstratégiáját, és a számunkra legfontosabb két régió: a KGS": és a Közös Piac agrárkoncepcióját. A tanulmánykötet a nemzetközi agrárstratégiák elemzése alapján vonja le azt a következtetést, hogy exportorientált hazai agrártermelésünkben jelentős változásokra van szükség. Budapest, 1989. junius TARTALOM: I. rész. A VILÁG ÉLELMISZER-TERMELÉSÉNEK GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS KÉRDÉSEI (Sárkány Pál) 9 1. Globális kérdések az élelmezésben 11 1.1. A túlélés stratégiája 11 1.2. Globális probléma: az éhezés 14 2. Globális célok és agrárstratégiák 21 2.1. Formálódó agrárstratégiák a világmodellekben 21 2.2. A 2000. év 28 2.3. A globális fejlődés világmodellje 30 2.4. Az organikus regionális fejlődés világmodellje 36 2.5. A RIO-jelentés az élelmezésről 50 2.6. A BARILOCHE-modell élelmezési prognózisai 69 2.7. Globális agrármodell - magyar stratégia 77 3. Stratégiák és elképzelések az emberiség élelmiszer-ellátására 81 3.1. Világélelmezési stratégiák és próbálkozások 81 3.2. Az élelmezési válság eredői 86 3.3. Nobel-díj a zöld forradalom "csodamagvaiért" 89 3.4. A zöld forradalom kudarca tanulságokkal 92 3.5. A demográfia szabályozhatóvá tétele 96 4. A világ mezőgazdaságának gazdaságpolitikai áttekintése. A FAO prognózisa: 2000 körül 99 4.1. A termelés gyorsítása 99 4.2. A tényleges kereslet növelése 101 4.3. Az Új Nemzetközi Gazdasági Rend újjászervezése 102 4.4. Mi várható 2000-ben? 105 5. Stratégia a mezőgazdasági kemizálásban 117 5.1. A mezőgazdaság kemizálásának történelmi folyamata 117 5.2. Integrált növényvédelem 119 5.3. Biológia és biokémia a növényvédelemben 120 5.4. A műtrágyázás stratégiai kérdése 121 6. Globális stratégiai tartalékok a biológiában 123 6.1. A fotoszintézis mint stratégiai elem 123 6.2. Az állati eredetű fehérjék 124 6.3. várható szintáttörés jellegű változások az állattenyésztésben 125 6.4. A növénynemesítés távlatai 127 7. Az energia kérdése 129 7.1. Az energia szerepe az agrárstratégiában 129 7.2. A mezőgazdaság energiafogyasztása 129 7.3. Egy elgondolkoztató felmérés 131 7.4. Energiáért energiát 134 7.5. Az energiaválság és az élelmiszer-termelési stratégia 139 8. A víz mint stratégiai tényező az élelmiszer-termelésben 141 8.1. öntözés és szűkülő édesvízkészlet 141 8.2. Az elsivatagosodás veszélye 145 8.3. A tudomány szerepe az elsivatagosodás elleni harcban 146 9. Globális stratégiai feladat: a környezetbarát élelmiszer-termelés 150 9.1. Gazdálkodás és környezetvédelem 150 9.2. Talajvédelem 152 9.3. Korszerű növényvédelem 154 9.4. Az erdő szerepe a környezetvédelemben 155 II. rész. AGRÁRSTRATÉGIÁK A VILÁGBAN 159 10. A mezőgazdasági stratégia alkalmazkodási vonatkozásai és közgazdasági viszonylatai 161 10.1. Az agrárpolitika megújítása (Csendes Béla) 161 10.2. Az alkalmazkodó agrárpolitika és stratégia (Csete László) 173 10.3. Az élelmiszer-gazdaság közgazdasági feltételrendszere (Sípos Aladár) 191 11. Az agrárstratégia biológiai, biotechnológiai és kutatási-fejlesztési problémái 218 11.1. A biológiai erőforrások mint a hosszú távú agrárstratégia elemei (Láng István) 218 11.2. Az agrárkutatások szerepe az élelmiszer-termelés fejlesztési stratégiájában (Papócsi László) 227 11.3. Az élelmiszer-ipari termékek minősége mint stratégiai elem (Biacs Péter) 255 12. Az agrárstratégia globális és regionális nemzetközi problémái 278 12.1. A liberalizálás lehetőségei és következményei az élelmiszer-világkereskedelemben (Csáki Csaba) 278 12.2. A Szovjetunió agrárstratégiájáról (Vlagyimir Alekszandrovics Tyihonov--Tompa Béla) 312 12.3. A magyar élelmiszer-gazdaság fejlesztési lehetőségei a szocialista államközi kapcsolatok tükrében (Rednágel Jenő)334 12.4. Az USA agrárstratégiájának szemléleti módjai és tanulságos jellemzői (Mark Richie) 350 12.5. Az Európai Közösség agrárpolitikája (Michael Tracy) 377 12.6. A mezőgazdaság fejlesztésének stratégiai kérdései Kínában (Tálas Barna-Jordán Gyula) 409 12.7. A családi felelősségi rendszer a kínai vidék reformjának folyamatában (Fekete Ferenc) 423 13. Agrárstratégiánk és a szövetkezeti modell (Lehoczki Mihály) 437 13.1. A történelmi út a mezőgazdaság szövetkezetesítéséig 438 13.2. Harminc év eredményei 443 13.3. A mezőgazdasági szövetkezeti forma mai problémáinak kialakulása 453 13.4. A megújulás lehetséges fő irányai 456 III. rész. A MAGYAR AGRÁRSTRATÉGIA ALAKULÁSA ÉS VÁLTOZÁSAINAK JELLEMZŐI (Fecske Mihály) 471 14. Gazdaságstratégiánk kialakulása és fejlődése 473 14.1. változások az ötvenes évtized közepéig 473 14.2. A piaci hatások megjelenése az agrárstratégiában a kötelező beszolgáltatás után 481 14.3. A mezőgazdasági termelés dinamizálása a nagyüzemi átszervezéssel 489 14.4. A lassan fejlődő ágazatok ellentmondásai 496 14.5. Agrárstratégiánk megítélése a struktúraváltozások alapján 501 15. A magyar agrárstratégia a nemzetközi összefüggések tükrében 506 15.1. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata (a vertikális összhang) 506 15.2. A mezőgazdaság fő ágazatainak arányai 508 15.3. Néhány magyar sajátosság 510 16. A termelési tényezők szerepe a stratégia alakulásában 512 16.1. A föld mint a mezőgazdasági termelés alapvető tényezője 512 16.2. A foglalkoztatottság alakulása 522 16.3. Anyagi, műszaki ellátottság 524 16.4. Az állatállomány 529 17. Agrárstratégia a kedvezőtlen adottságú térségekben 532 17.1. A mezőgazdaság nem mezőgazdasági tevékenysége mint agrárstratégiai tényező 532 17.2. A kedvezőtlen adottságú térségek helyzete agrárpolitikánk egyik kulcskérdése 537 18. A vállalkozások az agrárstratégiában 540 18.1. Régi és új vállalkozási formák 540 18.2. A külföldi működő tőke bevonása, a belföldi tőkeáramlás 545 19. Az élelmiszeripar jelentősége az agrárstratégiában 549 20. Az élelmiszer-gazdaság fejlesztésének infrastrukturális sajátosságai 562 21. A külkereskedelem mint a magyar agrárstratégia nagyon fontos eleme 567 21.1. Kedvező eredmények az export--import egyenlegben 567 21.2. Agrár-külkereskedelmünk minősítése a hagyományos számításoktól eltérő módon 577 22. Új helyzet az agrárgazdaságban és az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdések 580 22.1. Változások és kihívások a nyolcvanas években 580 22.2. A kialakult helyzet ellentmondásai, dilemmái 591 FELHASZNÁLT IRODALOM 603 FÜGGELÉK: Rövidítések 613