Nagy utazás

Csak a legjobbakkal foglalkozom. A Koltai. Fogalom, mind a közönség mind a szakma körében. Minden műfajban a minőség védjegye. A Sose halunk meg tíz évre visszamenően megdöntött minden nézettségi rekordot, amit magyar film elért. Nincs olyan ember ma, aki ne ismerné őt, vagy a moziból, vagy a rádiókabaréból. Ez a könyv megkísérli bemutatni, hogy a tanárait parodizáló kisdiákból hogyan lesz színészpalánta, majd jobb híján vidéki színész. Miért érzi egyszercsak kevésnek azt, hogy mindössze eljátssza a ráosztott szerepet? Miért vágyik szorosabb kapcsolatra a közönséggel? Miért lesz kabaré számok előadója és szerzője? Miért érzi, hogy számára az "egész" talán még fontosabb, mint a saját szerepe? Miért érzi azt, hogy a gyermekkorában rajongva figyelt nagybácsi figurája filmre kívánkozik, mégpedig olyan filmre, amit saját maga rendez? Egy alkoholistának vagy egy drogosnak nagyon nehéz arról beszélnie, amivel nemcsak a saját életét veszélyeztette, hanem családjáét is. Nagyon nehéz szembenézni a saját legrosszabb énünkkel. Lehet, hogy velem is valami hasonló volt a helyzet a szerencsejátékot illetően, amely miatt nagyon sok borzasztóságot éltem át... Soha nem tudtam "kicsiben" játszani! Majdnem mindig az egész életem volt a tét - a pillanatnyi egzisztenciám. Bár a tények ellenem beszélnek mégsem tartottam magamat soha szerencsejátékosnak... Csak olyanfajta embernek, akinek a létezése, minden pillanatához tétek, kockázatok és veszélyek kellenek. Vagy a bennem levő örök játékos keveselte, hogy csak mások által megírt, megrendezett - akár remekül kitalált - színpadi vagy filmbeli helyzetekben kellett megfelelnie. Nagy szerencsémre az összes, bennem szunnyadó játékszenvedélyt egycsapásra kioltotta, pontosabban jó irányba terelte életem legösszetettebb és legszebb feladata, a Sose halunk meg.