Minőségi beton

ELŐSZÓ Az ötéves népgazdasági terv hatalmas perspektívát tárt fel az országépítés minden területén. A reánk háruló feladatok megoldása "többet, jobbat és olcsón" elv állandó szem előtt tartását kívánja meg minden dolgozótól. Különösen nagyok tennivalóink az elmaradt építőiparunk területén. A cél: lépésről lépésre felszámolni az elmaradottságot, megszüntetni a hibákat, eltüntetni a hiányosságokat s rálépni, szorosan rajta haladni a korszerűsítés útján többlettermeléssel, helyes munkamódszerekkel, a munka minőségének fokozásával, tehát a fent említett termelési alapelv tudatosításával. Ez a könyv a sok hiányosság közül eggyel: a betonkészítés hiányosságaival kíván foglalkozni, rámutatva a követendő útra, az elérendő célra s azokra a módokra, követelményekre, amelyek a cél, minőségi beton" elérését lehetővé teszik. Betont készíteni - és ez sajnos, úgy látszik, elterjedt felfogás - mindenki tud, hiszen ez nem áll másból, mint abból, hogy a kavicsot, a cementet vízzel össze kell keverni s azt a megfelelő forma közé bejuttatni, többé-kevésbé megdolgozni. Az így kapott, formát-kit öltő keverék megkeményedik és egy bizonyos idő múlva a forma eltávolítható. Valóban így van : betont így is lehet készíteni, de minőségi betont, tehát olyan betont, amely előre megszabott követelményeknek feleljen meg, amelynek előre megszabott tulajdonságai vannak, így készíteni nem lehet. A minden különösebb körültekintés, előírás, gondosság nélkül csak úgy - mondhatni - találomra összeállított, készített beton bizonyos alárendelt jelentőségű feladatokra esetleg megfelelhet, de semmiesetre sem lehet megfelelő akkor, amikor adott feltételek kielégítéséről van szó és mindenesetre nem lehet gazdaságos és nem lehet korszerű. A nemtörődömségnek, vagy az esetleg ismert szabályok be nem tartásának, a kérdés nem kellő gonddal való kezelésének köszönhető, hogy előfordulhatnak 140-200 kg/cm2 28 napos szilárdságú betonok helyett 40-60 kg/cm2 szilárdságú betonok. Vissza TARTALOM Bevezető 3 I. A BETON ÉS ALKOTÓRÉSZEI ÁLTALÁBAN 7 A) A kötőanyag 8 1. A kötőanyagokról általában 8 2. A cementről általában 9 a) Kötőerő, szilárdság 9 b) A kötési idő 14 c) Őrlésfinomság 20 d) Térfogatállandóság 21 e) Egyéb tulajdonságok 26 3. Cementfajták 28 4. Néhány fontosabb kötőanyagunk s azok vegyi összetétele 31 a) Portlandcement 31 b) S. 54-es cement 32 c) Alumíniumcement 33 d) Hidraulikus pótlékok 34 B) A víz 36 C) Az adalékanyag 39 1. Általános megjegyzések 39 2. A szemszerkezet 43 3. A benedvesítendő felület 60 4. Egyéb jellemzők 67 a) Térfogatsúly 67 b) Vízfelvétel 69 c) Természetes nedvességtartalom 71 d) Fajsúly 72 e) Tömörség és hézagtérfogat 73 f) Fagyállóság 76 g) Tűzállóság 76 h) Saját szilárdság 77 i) Kopási, ütési ellenállás 77 k) Alaktényező 78 l) Hőtágulás 80 m) Fajhő 82 D) A levegő 82 II. A BETON JELLEMZŐI 83 A) A friss beton jellemzői 84 1. Folyósság, bedolgozhatóság 84 2. Keverőarány 89 B) A megkötött beton jellemzői 94 1. Nyomószilárdság 94 2. Húzó-, nyírd-, hajlításból számított húzó- és nyomószilárdság 98 3. Kopási ellenállás 109 4. Tömörség, tömöttség (vízzáróság) 110 5. Vízfelvétel, fagyállóság 114 6. Tűzállóság 116 7. Szívósság, fáradás, tartós szilárdság 116 8. Hővezetés, fajhő 119 9. Alakváltozások, rugalmasság 121 a) Hőtágulás 122 b) Zsugorodás és duzzadás 123 c) Pillanatnyi alakváltozás, rugalmasság 128 d) Tartós alakváltozás 135 III. A BETON JELLEMZŐIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 147 1. A cementmennyiség és minőség 148 2. A vízmennyiség 153 3. Az adalékanyag 168 4. A beton kora 185 5. Készítési, kezelési és raktározási körülmények 188 a) Készítés, keverés 188 b) Szállítás 195 c) Bedolgozás 195 d) Kezelés, raktározás 198 IV. A BETONKÉSZÍTÉS NÉHÁNY KÜLÖNLEGES KÉRDÉSE 200 1. A betonkeverék előzetes megállapítása 200 a) A cementpép összetétele 200 b) A betonkeverék összetétele 201 2. A kockaszilárdság előrebecslése 205 a) Az idősebb korú beton kockaszilárdságának előrebecslése 206 b) A 28 napos kockaszilárdság előrebecslése 207 3. A vízmennyiség előrebecslése 215 4. A betonösszetétel utólagos megállapítása 220 V. A BETONKEVERÉK HELYES MEGVÁLASZTÁSA 223 1. A betonkeverék helyes megválasztásának irányelvei 223 2. A szemszerkezetek kiértékelése 228 a) Gyorsszitavizsgálat 228 b) Ideális szemszerkezetek 229 c) Határgörbék 232 d) Legkedvezőbb finomsági modulusok 235 3. A betonkeverékek megjavítása 245 4. A helyes keverék kiszámítása 249 5. A próbakeverés készítése 252 6. A minőségi betonkészítés gazdasági kihatásai 254 VI. KÜLÖNLEGES BETONFAJTÁK ÉS BEDOLGOZÁSI MÓDOK 257 1. Zúzott adalékanyag 257 2. Öntött beton 258 3. Vibrált beton 259 4. Lövelt beton (Torkret-beton) 265 5. Pördített beton 266 6. Freyssinet-eljárás 266 7. Gőzölt beton 267 8. Elektromos érlelés 268 9. Vakuumbeton 269 10. Szivattyúzott beton 269 11. Vízzáró beton 270 12. Betonozás víz alatt 273 13. Könnyűbeton 273 VII. KÜLÖNLEGES TÉNYEZŐK HATÁSA A BETONRA 277 1. A kötés alatti megmunkálás hatása 277 2. A hőmérsékletváltozás hatása 277 3. A fagy hatása 279 4. Az elektromos áram hatása 285 5. A beton különleges adalékai és javítóanyagai 286 6. Vegyi hatások 288 a) A lúgok 288 b) A savak 289 c) A sók 289 d) Az olajok és zsírok 290 e) Az agresszív vizek 290 VIII. A BETON HELYSZÍNI ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE 296 1. A beton alkotóelemeinek helyszíni vizsgálata és ellenőrzése 296 a) A cement 296 b) A víz 298 c) Az adalékanyag 299 2. A beton helyszíni ellenőrzése 301 3. A betonozás végrehajtása 310 a) A betonozás megkezdése előtt 310 b) A beton bedolgozása 310 c) A beton utókezelése 311 d) A betonozás 312 e) A mintaállvány elbontás 213 4. A helyszíni betonellenőrzés eszközei 314 a) cementvizsgálat 314 b) Víz vizsgálat 315 c) Adalékanyag vizsgálat 315 d) A beton vizsgálata 316 5. Helyszíni tudnivalók a laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban 318 A felhasznált irodalom 323 A tárgykört érintő fontosabb magyar szabványok 324 Tárgymutató 327 Táblázatmutató 335 Ábramutató 338 Sajtóhibák 344 Tartalomjegyzék 341