Miért hagytuk, hogy így legyen?

E kötet címe az Illés zenekar 1969-es emblematikus dalát idézi: a Miért hagytuk, hogy így legyen?, ami a Kádár-korszak delelőjén a dacos önérzet hangján utasította el a hazugság, az öncsalás és az önfeladás kényelmes világát. Ezek a szavak, ezek a hangok ma élesebben és pontosabban szólnak, mint valaha. Mintha hiábavaló lett volna a rendszerváltás: visszatérnek a régi reflexek. Például az, hogy nem nézünk szembe azzal, amit közösen hoztunk össze. A széthullott társadalmat, az elviselhetetlen egyenlőtlenségeket, a súlyosan elszegényedő milliókat, a frusztrációt, gyűlölködést, bűnbakkeresést, a külföldre menekülő fiatalokat, az összefogásra és a szolidaritásra való képesség szinte teljes hiányát. Két évtized után úgy tűnhet: mi magyarok nem tudunk élni a szabadsággal - és ezt nem is vesszük észre. Ebben a kötetben tizenhat felelős közéleti ember - írók, filozófusok, tudósok, művészek - gondolkodik el az elmúlt húsz éven és keresi a választ Bródy János egykori kérdésére. Szakszerű okfejtéssel vagy személyes hangon, önmarcangolva vagy kihívóan, drámai hangütéssel vagy metsző iróniával válaszolnak, esszében vagy szépprózában: tudván tudva, hogy a Miért hagytuk..? voltaképp nem megválaszolandó kérdés, inkább szemrehányás, vagy felszólítás: nem hagyhatjuk, hogy így legyen. Szerzők: BABARCZY ESZTER, BRÓDY JÁNOS, BRUCK GÁBOR, DARVASI LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA, GRECSÓ KRISZTIÁN, GYÖRGY PÉTER, HELLER ÁGNES, LUDASSY MÁRIA, MAJTÉNYI LÁSZLÓ, PLÉH CSABA, RADNÓTI SÁNDOR SCHILLING ÁRPÁD, SPIRÓ GYÖRGY, SZILÁGYI ÁKOS,TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS