Mezőgazdasági szervezéselmélet

Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Kivehető melléklettel. ELŐSZÓ Az elmúlt másfél évtizedben kisebb könyvtárat kitevő mennyiségben jelentek meg szervezéselméleti és alkalmazott szervezési könyvek, tanulmányok. Magyar nyelvre fordították a külföldi szakirodalom számos klasszikusnak tekinthető művét, de megjelentették a legújabb irányzatok képviselőinek írásait is. Emellett egyre több, a hazai kutatáson, vizsgálódáson és gyakorlati tapasztalatokon nyugvó szervezéselméleti és szervezéstechnikai publikáció látott napvilágot. Ezen írások többsége az iparral és ezen belül a nagyiparral foglalkozik. Még az általános elméleti művek is elsősorban nagyipari fogantatásúak. Ez bizonyos mértékig érthető is, hiszen a szervezéselmélet - kezdeti időszakában - a nagyipar talaján alakult ki, s a fejlett tőkésországokban főleg ezen a területen fejlődött tovább, mivel ezekben az országokban a mezőgazdaság jórészt családi gazdaságok keretében működött és működik ma is. Szocialista mezőgazdaságunkban azonban, ahol döntő a nagyüzemi szféra szerepe, már évtizedekkel korábban megfogalmazódott egy, az agrárterület ágazati sajátosságaihoz igazodó szervezéselmélet kidolgozásának igénye. Hazánkban Erdei Ferenc és munkatársai nevéhez kapcsolódik az agrárszervezés-elmélet első fogalom-és kategóriarendszerező műve (Üzemi szervezet és üzemvezetés a szocialista mezőgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1961). Vissza