Mestere volt egykor...

Az 1973-ban megjelent ,,Régi magyar mesterségek"-hez kapcsolódik Bogdán István új könyve, amelyben a ,,becsületes és tisztességes" művesség korát idézi, a hasznosság, a minőség és a szépség egységében alkotó embert, aki munkájának mestere volt egykor. Nyomon követve a termelés megoszlásának, sajátosulásának, a kézművesség kifejlődésének és elhalásának a honfoglalástól az 1830-as évekig, a gyáripar kialakulásáig tartó folyamatát, megismerkedhetünk a tevékenység jellemző keretének, a munkamódot és az életmódot egyaránt szabályozó céhnek felépítésével és működésével. De bemutatja Bogdán - és ez kötetének úttörő jelentősége - a kézművesség korának technikáját-technológiáját is, áttekintve a mintegy kétszázötven hazai céhes és céhen kívüli mesterség anyagait, szerszámait, fogásait és termékeit - művelését. Kiben ne vetődött volna fel a kérdés az elmúlt korok mindennapjainak tárgyait, eszközeit megcsodálva a múzeumban, egy padlásról előkerült régi korsó vagy akár egy napernyő, egy legyező láttán: hogyan is csinálták? Nem csupán arra kapunk választ Bogdán István ismeretterjesztő igényű könyvéből, hogyan munkálkodott például az egérfogó-készítő, az íjműves, az aranyverő vagy a csapó - megannyi kihalt mesterség - de képet kapunk a máig élő szakmák művelési módjáról is, amelyre napjaink nagyüzemi termelése épül.