Megfestett mennyország - Barangolás a pécsi ókeresztény temetőben

Utazás a múltba, gyalogszerrel... Aki végigsétál a pécsi belváros hangulatos utcáin, elérve a Dóm téren a székesegyházhoz, talán csak sejti, milyen értékek felett sétál. Ez a terület méltán nyerte el 2000-ben a Világörökség címet mint ,,A pécsi ókeresztény temető". E könyv erről az egyedülálló régészeti-történeti leletegyüttesről kíván bővebb tájékoztatást nyújtani, az ókeresztény kor kutatásába is bepillantást engedve. Pécs mai városközpontjának délkeleti részén, a Zrínyi utca - Teréz utca vonalától délre, az Irgalmasok útjától (Bem u.) keletre, a föld alatt találhatók a római kori Sopianae városának maradványai. Ezenkívül még a Nagy Lajos király útja és a vasútállomás között elterülő lakótelep alatt is kerültek elő római objektumok, amelyek valószínűleg az egykori Sopianae határain kívül estek. Sopianae a római korban kiemelt gazdasági - stratégiai fontosságú város volt. Egy a 3. század végén összeállított térkép (Itinerarium Antonini) szerint itt haladt el az a fontos útvonal, amely a mai Trierből kiindulva Pannoniában Carnuntumot (Bad Deutsch-Altenburg) kötötte össze Mursa (Eszék) városával, onnan pedig Pannónia legjelentősebb nagyvárosa, Sirmium (Szávaszentdemeter) irányába haladt tovább. Sopianae-ból indult egy másik út is Brigetio (Szőny), illetve egy harmadik Aquincum felé.1 Az utóbbi évek régészeti kutatásai azt igazolták, hogy a Kr. u. 1. században már létezett itt egy település, amelyhez római útállomás is tartozhatott. Kárpáti Gábor a mai Sopianae téren tárta fel két cölöpszerkezetes magtár, egy freskókkal díszített szoba és egy kőből készült pince maradványait, amelyek egészen korán, az 1. század 70-es, 80-as éveiben épültek. Az Irgalmasok kertjében és az ún. Lenau-ház alatt 1. század végére keltezhető településnyomok arra utalnak, hogy itt akkoriban egy laza szerkezetű, falusias település helyezkedett el.2 Maga a Sopianae elnevezés kelta eredete3 és a Pécsett előkerült sírköveken olvasható nevek egyaránt azt jelzik, hogy a kora császárkorban a rómaiak (pl. az észak-itáliai Caesernius kereskedőcsalád tagjai) együtt éltek itt a római kultúrát, szokásokat fokozatosan átvevő őslakossággal.4 Sopianae Kr. u. 106 után Alsó-Pannonia (Pannónia Inferior) tartományhoz tartozott. A 2. század első felétől kezdve provinciaszerte kőépületek emelkedtek. Amikor a 3. század végén Diocletianus császár átszervezte a birodalom közigazgatását, a város Valéria tartományhoz került. A régészeti megfigyelések szerint ekkortájt a korábbi, laza szerkezetű város területét sűrűbben beépítették, városfalak és árkok közé szorították. TARTALOM 1. Bevezetés 7 2. A pécsi késő római temető világörökséggé nyilvánított 9 ókeresztény sírjai és sírkamrái 3. Széchenyi tér13 4. Apáca utca 8. Megyei Könyvtár udvara 13 5. Szent István tér 12.- Apáca utca 14. épületek udvara 15 6. Az ókeresztény mauzóleum a Szent István téren 17 A mauzóleum északi fala 20 A mauzóleum sírkamrájának keleti fala 22 A mauzóleum sírkamrájának dongaboltozata 24 A mauzóleum és falfestményeinek keltezése 25 7. A II. számú, ún. Korsós sírkamra 26 8. Az I. számú, ún. Péter-Pál sírkamra 31 Az előcsarnok és a déli oldalfal falfestményei 32 Az északi oldalfal falfestményei 33 A keleti oldalfal falfestményei 36 A nyugati oldalfal falfestményei 39 A sírkamra dongaboltozatának falfestményei 44 A Péter-Pál sírkamra falfestményeinek készítőiről 47 készítésmódjáról A Péter-Pál sírkamra bibliai jeleneteinek vallási és 48 politikai üzenete a 4. század végén 9. A III. és a IV. számú sírkamra 51 10. Az V. számú sírkamra 52 11. Az ókeresztény temető többi sírja és sírépítménye 53 12. Pogányok és keresztények. Vallanak-e a vallási 57 hovatartozásról a késő római temető sírmellékletei? 13. Egy kronológiai kakukktojás? 59 A cella trichora a székesegyháztól nyugatra 14. Volt-e a római korban temetőbazilika 62 a mai székesegyház alatt? 15. Volt-e mártírkultusz a pécsi ókeresztény temetőben? 65 Epilógus 70 Felhasznált irodalom 72 Rövidítések jegyzéke 77