Magyarországi pártprogramok 1919-1944

 1919-1944 között a dualizmus-korhoz képest jelentősen megnövekedett a magukat politikai pártoknak mondó szervezetek száma. Többségük azonban nem jutott el a tényleges párttá szerveződésig, hanem megrekedt a pártalakulás első stádiumánál: a megalakulásnál, vezetőségválasztásnál és esetleg formális programadásnál. Parlamenti párttá csak viszonylag kevés vált közülük; ott is gyakran előfordult, hogy egy vagy egy-két képviselővel jelentek meg, s nem „tartottak ki” tovább egy parlamenti ciklusnál. Igen gyakori volt a pártok bomlása, fúziója, átalakulása, ami nemcsak arra utal, hogy nem volt szilárd szervezetük és folyamatos támogatottságuk, hanem az egész korabeli pártstruktúra képlékeny voltára is, amelyen belül az egyes politikusok és áramlatok is mozgásban voltak. A pártok egy része nem vált országos párttá, hanem megmaradt regionális alakulatnak, egyik vagy másik vidéken vagy éppen a fővárosban ismert és támogatott pártnak, amely támogatás inkább szólt egy-egy markáns és ott népszerű személyiségnek, semmint magának a pártnak.A kötet átdolgozásánál és javításánál ragaszkodtunk ahhoz, hogy abban csak valóban programok, illetve programértékű és jellegű dokumentumok kerüljenek be. Így mellőznünk kellett a pártkongresszusok jegyzőkönyveit vagy határozatait (ha azok nem programok). Programbeszédet vagy a választókhoz intézett választási programot adó nyílt levelet akkor vettünk figyelembe, ha más, ezeknél relevánsabb programját az illető pártnak nem találtuk.

A szerkesztők