Magyarországi bútorművészet a 18-19. század fordulóján

A könyv a magyarországi iparművészet egy fontos ágának, a bútorművészetnek a barokkból a klasszicizmusba való stílusváltásával foglalkozik. E stílusváltás eredőit, okait, körülményeit mutatja be. Széles európai háttér megrajzolásával, a francia, angol és német stílusváltozat elemzésével és összehasonlításával világítja meg a korszak közép-európai és magyarországi iparművészete alakulásának előzményeit. Az általános összefüggéseken túl alapos elemzésre kerülnek a Magyarországon bizonyíthatóan is használt különböző egykorú források, metszetes kiadványok, mintalapok. Külön fejezetet szentel a szerző a hazai rajziskolák korai szakaszának. Részletesen bemutatja, hogy milyen fontos szerepe volt a vizuális nevelésnek a korszerű általános és szakmai művelődésben, az új stílus megismertetésében és terjesztésében. A könyv két nagy fejezetben mutatja be a 18. század végén használt jellegzetes bútortípusokat. Vázolja e típusok rövid történetét, s alapos formai és ornamentális elemzést ad róluk. Kimutatja, hogy a felhasznált mintaképek nyomán hogyan alakult ki egy sajátos, a magyarországi ízlésnek, igényeknek és szükségletnek megfelelő új, polgári jellegű bútorművészet.