Magyarország társadalomtörténete I/1-2.

Amikor 1992 márciusában az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet Történetszociológiai Csoportja felkért egy három félévre tervezett társadalomtörténeti kurzus első félévi tematikájának kidolgozására, sejtelmem sem volt arról, hogy ezt a tárgyat valaha nekem kell tanítanom. A kibicnek semmi sem drága alapon a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt igyekeztem nagyívű tervezetet készíteni. A tervezet természetesen nem "puszta helyen" jött létre. Felhasználtam az Intézet társadalomtörténeti munkacsoportja által korábban készített tervezeteket és az azokról elhangzott történész szakvéleményeket, a Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület alapítói által különböző alkalmakra készített társadalomtörténeti kurzusaim tapasztalatait. A tematika elkészítésekor abból indultam ki, hogy annak a választott tudományos paradigma szempontjából nyitottnak kell maradnia, hogy a következő két félév oktatóinak (is) szabadságában álljon az általuk kívánatos irányú továbbépítkezés. Ezért az első egységben békésen felesel egymással a "Huszadik Század" körének "színlelt kapitalizmus" képe, a II. világháború alatt Halnal Istvánt Marx-al ötvözni próbáló Erdei "polgárosodás" koncepciója, a nyolcvanas évek marxista modernizációs elmélete és Tóth Zoltánnak a "rendi osztály" és az individualizáció" kétfókuszú gyűjtőlencséjén a makroelméletbe vetített mikroanalízise. TARTALOM 1. KÖTET Bevezetés 7 Értelmezési paradigmák Ifj. Leopold Lajos: Színlelt kapitalizmus 11 Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 30 Ránki György: A magyarországi modernizáció történetéhez 41 Gerő András: A magyar polgárosodásról 47 Kövér György: Piacgazdaság - polgárosodás - demokrácia 52 Tóth Zoltán: A rendi norma és a "keresztyén polgárisodás" 65 Nemek és nemzedékek E. A. Wrigley: Népesedés és történelem 101 Andorka Rudolf - Faragó Tamás: Az iparosodás előtti (XVIII-XIX. századi) család- és háztartásszerkezet vizsgálata 114 Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században 142 Dányi Dezső: Demográfiai átmenet 1880-1960 (princetoni indexek) 161 Település és térszerkezet Szűcs Jenő - Hanák Péter: Európa régiói a történelemben 169 Faragó Tamás: Településtörténet, történeti táj, történeti térbeliség 188 Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza - városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. 1986 201 Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a várohálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. 1986 222 Tevékenységszerkezet, vagyon- és jövedelemmegoszlás Hans Medick: A protoindusztriális családi gazdaság: a háztartás és a család strukturális funkciói a paraszttársadalom ipari kapitalizmussá válása során (Social History, 1976. No. 3. 291-315.) 239 Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában 346 Alexander Gerschenkron: A gazdasági elmaradottság történelmi távlatból 251 Kövér György: Iparosodás agrárországban 264 Tóth Zoltán: Társadalmi státus és foglalkozás az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában 287 Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás 309 Kolossa Tibor - Puskás Júlia: A 100 kat. holdon felüli birtokterület tulajdoni és birtokkezelési struktúrája Magyarországon 1911-ben 328 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917 357 Susan Zimmermann: A szegénygondozás szociálpolitizálása vagy radikális szociálreform? Kommunális szociálpolitika Budapesten és Bécsben 1914 előtt 380 2. KÖTET Rang és presztízs - participáció és uralom Hanns Jäger-Sunstenau: Az 1700 és 1918 közötti magyarországi nemesítések társadalomtörténeti statisztikája 9 Alexander Sixtus von Reden: Az Osztrák-Magyar Monarchia 17 Szabó Dániel: Párbaj a dualizmus korában, avagy haza a vívóteremben 27 Mazsu János: A szellemi foglalkozásúak jövedelmi viszonyainak alakulása a dualizmus időszakában 36 Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja (egy kutatás tervei és első eredményei) 51 Gerő András: Az elsöprő kisebbség 62 Kultúra, életforma, etnicitás Hanák Péter: A polgári lakáskultúra szakaszai a XIX. században, 1815-1914 85 Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón 104 Gyáni Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten 153 Mialkovszky Mária: Egy budapesti szervezett szakmunkás lakása a századelőn 178 Dózsa Katalin: Letűnt idők - eltűnt divatok 194 Hofer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIX-XX. századi történetében 215 Kósa László: A parasztság polgárosulása Magyarországon 226 Jehuda Don - George Magos: A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése 240 Kósa László: A vallási közönyösség növekedése Magyarországon a XIX. század közepén 250 Glatz Ferenc: Polgári fejlődés, nacionalizmus, asszimiláció a XIX. században 268 Hanák Péter: A másokról alkotott kép 281 Karády Viktor: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? 302 Katus László: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában 337 Kozák Istvánné: A cigányok a társadalmi munkamegosztásban 350 Fixáció és mobilitás Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása, 1867-1914 357 Lackó Miklós: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban 367 Gyáni Gábor: Család, háztartás és a városi cselédség 376 Hanák Péter: A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig 392 Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők 400 Hajdú Tibor: Az értelmiség számszerű gyarapodásának következményei az első világháború előtt és után 416 Mazsu János: A magyarországi tisztviselő-értelmiségi réteg társadalmi szerkezetének változási folyamata a dualizmus időszakában 426 Benedek Gábor: A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején 434 Csorba László: A katolikus egyházi értelmiség társadalmi gyökerei a polgári átalakulás korában 441 Hajdú Tibor: Hivatásos és tartalékos tisztek a Monarchia hadseregében 449