Magyarország elzsidósodása

Az 1848-as országgyűlésen elhangzott "zsidóország lesz Magyarország" jóslattal indult a zsidó nép magyarországi honfoglalásának története. Rövid, 60-70 év után beteljesedett az egykor nevetséges és elképzelhetetlen jövendölés. A Kárpát-medencében több mint ezer éve élő, a vezető nép hivatását betöltő magyarságot Trianon döbbentette rá, hogy hazájában, amelyért évszázadokon át verejtékezett és vérzett, már egy új, tőle testben, de legfőként lélekben és szellemben idegen nép erkölcse, kultúrája és gazdasági érdeke uralkodik. Amíg a magyarság a külső ellenségeitől védte hazáját, addig a nemes nagylelkűségben magához ölelt vendégével szemben elveszítette házigazda szerepét. Hogy népét és kultúráját megmentse, a végső elsorvadástól nem maradt más lehetősége számára, mint a történelemben annyiszor a Zrínyiek, Thökölyik, Rákóczik, Kossuthok stb. elkeseredett lázadása, szabadságharca. Amit Trianon után rövidesen meg is kezdett. E szabadságharc egyik nemes önzetlen katonája ebben a tudományos igényű műben mutatja be harcuk indokló és igazoló folyamatát. Műve nélkül megérthetetlen a magyarság elmúlt évszázadának története, sőt a jelen eseményei is. Szabadságharcuk, mint köztudott, 1945-ben újabb hősökben és mártírokban a jövő nemzedékének erkölcsi erőt és nemzeti önbecsülést hozva elbukott. Hogy a tragikus bukás után miként alakult e hősi nemzedék gyermekeinek sorsa, mindnyájan tudjuk. De unokáik és dédunokáik jelene és jövője a magyar értelmiség kötelességteljesítésétől függ. Adja a magyarok istene, hogy az anyagi önzés és gerinctelenség útjáról ősei nemes, példaadó útjára lépve, megteremtse ismét a magyar Magyarországot.