Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775-1945

A 19. század második felében megjelenő két tipikus pedagógus szakmai csoport (alsóbb ún. népiskolák tanítói és a felsőbb iskolák tanárai) professziója során két szervesen és funkcionálisan kifejlődő, ugyanakkor egymástól számos lényeges vonásában eltérő tanári, illetve tanítói pedagógiai kultúra, pedagógusi szaktudás jön létre. Ennek kialakulása Európa különböző régióiban némi időbeli eltolódással nagyjából a 18. század végétől a 19-20. század fordulójáig a modern nemzetállamok kialakulásával párhuzamosan lezajló folyamat - számos további részelemet (mikro és makrostrukturális változás bonyolult dinamikáját) magába foglaló átalakulás. Ennek keretében alakulnak ki például az európai nemzetállamok duális közoktatási rendszerei (tömegoktatás és elitképzés), a különböző pedagógus professziók (gimnáziumi tanár, különböző szakmai középiskolák, szakképzés, népoktatás), illetve a különböző egyetemi tudományok keretében önálló tudománnyá váló neveléstudomány és annak részdiszciplínái. Munkánk a fenti komplex jelenségkör középpontjában álló részfolyamat, a magyar pedagógus szakmák kibontakozásának nemzeti sajátosságainak, azoknak a közép-európai fejlődéssel összhangban álló, összehasonlító perspektívából történő elemzésére vállalkozik. Az első részben a fejlődés 19. század közepéig tartó ,,előtörténetét" vizsgáljuk majd részletesen. Elemzéseink középpontjában a modern magyar közoktatási rendszer kettős intézményrendszerének megjelenésével pár huzamosan kialakuló két sajátos pedagógus mesterség (alsóbb iskolák tanítói és a felsőbb iskolák tanárai) korai intézményesülésének folyamatai állnak. Ebben az időszakban jelenik majd meg az egymástól számos alapvető vonásában elkülönülő tanár-, illetve tanítóképzés intézményrendszere, továbbá alakul ki két egymástól élesen elkülönülő pedagógiai kultúra, a pedagógus szakmai tudás két modell értékű (az elméleti pedagógia tudomány tartalmaiban is leképződő) formája is. Ezt követően a 19-20. századi további intézményesülési folyamatok 1945-ig tartó időszakának főbb állomásai képezik majd vizsgálatunk tárgyát.