Magasabb szabadságfokú kontinuumok elmélete és építőmérnöki alkalmazásai

A hagyományos, három szabadságfokú kontinuummechanika nem alkalmas a szilárd anyagok matematikai modellezésére, mert nem veszi figyelembe ezek belső szerkezetét, mikrostruktúráját. Mikrostruktúrán nem mindig a mikroszkopikusan kicsiny elemekből felépített szerkezetet értjük, hanem azt, amelynek elemei a szerkezet jellemző tulajdonságait hordozzák, így értelmezésünkben például egy rácsos héjszerkezet is mikrostruktúra, melynek elemei a csomópontok és az ide bekötött rudak. Az utóbbi évtizedekben számos olyan magasabb szabadságfokú kontinuumelméletet dolgoztak ki, amelyek már alkalmasak a mikrostruktúrák modellezésére. A kötet első tanulmányában ezen új elméleteket ismertetik a szerzők, korszerű tárgyalásmódban. Mindlin 12 szabadságfokú mikrodeformáció-elméletéből levezetik a korábbi rugalmasságelméleteket, a származtatási törvényeket is közlik. A további tanulmányokban a szerzők építőmérnöki alkalmazásokat tárgyalnak. Bemutatják a szendvicslemezek makroviselkedését jól leíró magasabb szabadságfokú elméletet, a rácsos héjszerkezetek modellezési lehetőségeit. Ismertetik a laza szemcsés anyagok (pl. homok, kavics) makroviselkedését leíró négy szabadságfokú elméletet, a kötött szemcsés anyagok (pl. beton) viselkedését Cosserat-kontinuumelmélettel modellezik. A betonban keletkező repedések elméleti leírása terén jelentős eredményt értek el: sikerült meghatározniuk a beton repedéskörnyezetének feszültségállapotát. A Cosserat-kontinuumelmélet segítségével levezetett összefüggéseket a kísérleti eredmények igazolják. A könyvet elsősorban kontinuummechnikával foglalkozó kutató mérnököknek ajánljuk, de a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatóknak is hasznos lehet.