Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből

Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből A miskolci színház múltja iránt érdeklődőknek ajánljuk a múzeumi boltunkban megvásárolható színháztörténeti albumot, amely izgalmas kalandozás lehetőségét kínálja a színházbarátok számára. A miskolci színjátszás jeles jubileumaihoz több alkalommal is készült emlékalbum: az elsőket 1907-ben, majd 1923-ban a miskolci színjátszáskutatója, Keresztessy Sándor szerkesztette prominens politikusok és művészeknyilatkozataival színesítve. Az olvasmányos kiadványokat 1973-ban követte egy adattárai, gazdag képanyaga révén nélkülözhetetlen összefoglaló. 2007-ben a második miskolci kőszínház átadásának 150. évfordulójára reprezentatív album jelent meg: a Legendák, anekdoták, emlékek a miskolci színjátszás történetéből c. szerkesztett kiadvány ötvözi az előző munkák jellegét. A Dr. Dobrossy István, a B- A- Z. megyei Levéltár igazgatója által szerkesztett és részben írt kötet a kezdetektől napjainkig ad sokszínű áttekintést a miskolci teátrumról. Az első fejezet a magyar nyelvű színjátszás megszületésének politikai-művészi hátterét rajzolja meg. A következő fejezetek az igazgatók nevéhez kötődően idézik meg a nagy korszakokat: a magánigazgatók közül a színházat megnyitó Latabár Endre mellett Palágyi Lajosról, aSebestyén-testvérekről, Földessy Gézáról olvashatunk. Az elmúlt félévszázad törekvéseit változatosan fogja össze a kötet, kiemelve a elmúlt évek fontos kezdeményezéseit, köztük a miskolci nemzetközi operafesztivált. Gazdagon válogat a kiadvány a színművészek Miskolcról szóló visszaemlékezéseiből: a második színház megnyitásának részleteit Egressy Gábor naplójegyzetéből ismerhetjük meg. Bilicsi Tivadar a Sebestyén-korszakot méltatja. Az államosítás izgalmas időszakát Agárdy Gábor színes történetei alapján rekonstruálhatjuk. Ruttkai Éva vall arról, hogyan született szerelmük Latinovits Zoltánnal a miskolci színpadon. Olvashatunk a népszerű művészházaspár, Máthé Éva és Sallós Gábor Miskolchoz kötődéséről is. A nyolcvanas évek művészei közül pedig Blaskó Péter és Tímár Éva emlékezik, többek között Major Tamás alakjára. Külön képes összeállítás mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjait.S önálló fejezetből ismerhetjük meg a színházépület kalandos elkészültének történetét, valamint nyomon követhetjük, hogy a XX. században mikor, hogyan változtattak arculatán a rekonstrukciók.